A Jalsovszky ismét megszámolta, hogy hány adónem van Magyarországon. Az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ígéretes, csökkenő pályára kerültünk.
Az elmúlt évtized változatos tendenciát mutatott az adónemek számában. 10 évvel ezelőtt, amikor napirendre került a kormányzat adórendszer-egyszerűsítési terve, kereken 60 adófajtát találtunk.
Talán a ráirányult figyelemnek is köszönhetően, az adónemek száma ezt követően folyamatosan csökkent; úgy tűnt, hogy a kormányzat is elkezdett törekedni arra, hogy az adóegyszerűsítés az adók számában is megmutatkozzon. 2022-re mindössze 51 darab adónk maradt. Akkor azonban a különféle veszélyhelyzeti intézkedések nyomán, na meg a globális minimumadónak köszönhetően olyannyira megfordult a trend, hogy 2024-ben rekordszámú, 61 adónemet számolhattunk össze.
Szerencsére idén közelebb kerültünk a korábbi trendvonalhoz, hiszen az elmúlt év során kereken 7 adónemtől is megszabadultunk, így 2025-re már csak 54 adónemmel fordultunk rá. Ha megnézzük a grafikont, láthatjuk, hogy ez volt az elmúlt 10 év legnagyobb, éven belüli adószámcsökkenése.
A megszüntetett adók egytől egyig ágazati különadók, és ha hinni lehet a 2025-ös előirányzatoknak és az előzetes tényszámoknak, ezek megszüntetése önmagában 140 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Ebből a legnagyobb, mintegy 40 milliárdos lyukat a közművezetékek adójának megszüntetése okozhatja úgy, hogy 2023-ban még 54 milliárd forintnyi bevétele származott belőle az államnak. Ezen kívül a gyógyszergyártókat, a légitársaságokat és a távközlési cégeket terhelő egyes adók szűntek meg, valamint a megújuló energia termeléséhez kötődő egyes ágazati adók.
Ha azonban a számok mélyére tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a kedvezőnek tűnő trendek mellett is akadnak még anomáliák – mind költségvetési, mind adózói szempontból.
Az adók zászlóshajója – a szochón kívül – tavaly is az áfa volt, ám szinte már köztudomású, hogy az abból származó bevétel jelentősebben, mintegy 14 százalékkal elmaradt a tervektől, közel 1200 milliárd forintos lyukat ütve a büdzsén. Ami talán kevesebb sajtót kapott, hogy a társasági adóból származó bevétel is 13 százalékkal elmaradt a tervektől, jóllehet kisebb részarányára tekintettel ez „csupán” 145 milliárd forintos bevételkiesést okozott.
A relatíve mínuszos adók mellett azonban van egy adónem, ami abszolút értékben is veszteséget termelt: a reklámadó. A reklámadó amolyan „zombiadónem”, hiszen már évek óta úgy része a palettának, hogy közben a mértéke 0 százalék. Reklámadót tehát jelenleg nem kell fizetni, ám az nemhogy nullszaldós, hanem – vélhetően a korábbi évek korrekciói miatt – a tavalyi évben 26 millió forint veszteséget okozott a költségvetésnek. Hacsak nincs a kormányzatnak valamilyen nagyívű terve ezzel az adóval, akkor lehet, hogy érdemes lenne végre ténylegesen is kivezetni azt.
Végül: bizony jelenleg még az adó befizetését is megadóztatja az állam. A vállalkozásoknak ugyanis nincs választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat – ugyanakkor az ilyen utalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás pl. áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána – hívja fel a figyelmet Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky partnere.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”