Minden hazai szállítmányozót érinthetnek az új uniós vámkövetelmények

2025. 04. 01., 14:15

Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az ICS2 modernizálja a vámügyi kockázatértékelést azáltal, hogy az Európa Unióba belépő árukra előzetes rakományinformáció szolgáltatást ír elő. A rendszer fokozza az EU vámbiztonságát és a szankciók érvényesítését, beleértve a kettős felhasználású és nagy kockázatú áruk ellenőrzését, és kritikus szerepet játszik az unió külső határainak integritásában, különösen egy olyan tranzitérzékeny ország esetében, mint Magyarország.

Az importellenőrzési rendszer elvárásai szerint, az Európai Unióba irányuló (import) vagy az unión keresztül történő árumozgásban részt vevő valamennyi fuvarozónak, szállítmányozónak és gazdasági szereplőnek - beleértve az e-kereskedelmi vállalkozásokat is - részletes adatokat tartalmazó belépési gyűjtő nyilatkozatot (Entry Summary Declaration, ENS) kell benyújtania. Ez magában foglalja az áruk pontos leírását, a HS6 besorolást (vámtarifaszám), a szállítási útvonalat és az összes érintett fél teljes körű azonosítását. Az ENS-t elektronikus úton, az ICS2-n keresztül kell benyújtani legkésőbb 1 órával az első beléptető vámhivatalhoz való megérkezés előtt.

Az ICS2 rendszere 2021 óta fokozatosan került bevezetésre. Elsőként az expresszfuvarozókat és a légi úti postai küldeményeket érintette, ez követően terjedt ki a teljes légi áruszállításra, és idén áprilistól már a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is.

„Az új kötelezettségek a magyar gazdasági szereplők számára nagy jelentőséggel bírnak. Magyarország schengeni külső határországként – különös tekintettel a szerbiai és ukrajnai határszakaszokra – az ICS2-nek való megfelelés a nemzeti vámhatóságok számára kiemelt prioritást jelent” – mondta dr. Krisztián Alexandra, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának ügyvédje. A szakember kiemelte, hogy a schengeni határokon keresztül érkező árukra szigorú, érkezés előtti biztonsági kockázatelemzés vonatkozik majd. Az ENS-bejelentési követelmények elmulasztása az áruk határon való visszatartását, a beléptetés vagy vámkezelés megtagadását és akár közigazgatási szankciókat, így bírságokat vonhat maga után.

A zökkenőmentes működés biztosítása érdekében a magyar szállítmányozóknak és kereskedőknek több fontos lépést is meg kell tenniük. Először is be kell szerezniük az EORI-számot, amely a gazdasági szereplők azonosítására szolgál az Európai Unión belüli vámeljárások során. Ezt a számot a magyar vámhatóságtól lehet igényelni. Emellett el kell dönteniük, hogy milyen módon kívánják benyújtani az ENS-bejelentést: közvetlenül, rendszerek közötti (AS4) kapcsolaton keresztül, egy informatikai szolgáltató segítségével, vagy az Európai Unió közös kereskedői portálján (STP). Abban az esetben, ha automatikusan történik az adatok feltöltése, kötelező egy önálló megfelelőségi teszt elvégzése is. Végül, kiemelten fontos az ellátási lánc partnereivel való szoros együttműködés – különösen akkor, ha egy szállítmányra több ENS-bejelentés is vonatkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS