Hogyan változnak 2025-ben a bírósági illetékek?

A bírósági illetékek alapja

A perindításkor fizetendő eljárási illeték összegét főszabály szerint a per tárgyának értéke határozza meg. Ez alapján történik az illeték kiszámítása. A per tárgya az a követelés vagy jog, amely iránt a felperes pert indít. Például kölcsön visszafizetése, közös tulajdon megszüntetése, elbirtoklás, házasság felbontása stb.

Ha a per például kölcsön visszafizetése iránt indul, akkor a per tárgyának értéke a keresettel követelt pénzösszeggel azonos. Amennyiben a per tárgya szerződés létrejötte vagy érvénytelenége, akkor a per tárgyának értéke a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás értékével azonos.

Ha a felperes a keresetében a főkövetelése mellett kamat- vagy más járulékkövetelést is érvényesít, akkor ennek összegét a pertárgy értékének számítása során nem kell figyelembe venni. Kivételt képez, ha a keresettel önállóan érvényesítenek kamat- vagy járulékkövetelést.

Lehetnek olyan jogok vagy követelések, amelyek értéke pénzben nem határozható meg. Például ilyen lehet egy birtokvédelmi per vagy egyes személyiségi jogi perek. Ha per tárgyának értéke nem határozható meg, akkor a törvény állapítja meg azt az összeget, amelyet az illeték meghatározásakor figyelembe kell venni. Ha a per járásbíróság/kerületi bíróság előtt indul és a per tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor az illeték alapjául szolgáló összeg 350 000 forint. Ha a per elsőfokon törvényszék előtt indul, akkor ez az összeg 600 000 forint.

Elsőfokú peres illeték 2025-től

Az elsőfokú peres eljárás illetékének összege a módosítás előtt egységesen az illeték alapjának (pertárgy értékének) 6 százaléka, de legalább 15 000, legfeljebb 1 500 000 forint. Az illeték összegének számításában 2025. január 28. napjától jelentős változás következik be. Az addigi egységes, százalékos számítási módot a pertárgyérték sávos növekedése szerinti számítás váltja fel.

Az elsőfokú peres eljárás illetékének számítása a módosítást követően az alábbiak szerint alakul:
– 300 000 forintos pertárgyértékig az illeték 18 000 forint;
– 300 001 – 3 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 18 000 forint és a 300 000 forint feletti rész 4,5 százaléka;
– 3.000 001 – 10 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 139 500 forint és a 3 000 000 forint feletti rész 5 százaléka;
– 10 000 001 – 30 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 489 500 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 7 százaléka;
– 30 000 001 – 50 000.000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 1 889 500 forint és a 30 000 000 forint feletti rész 4,5 százaléka;
– 50 000 001 – 100 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 2 789 500 forint és az 50 000 000 forint feletti rész 2,5 százaléka;
– 100 000 001 – 250 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 4 039 500 forint és a 100 000 000 forint feletti rész 2 százaléka;
– 250 000 001 – 500 000 000 forint közötti pertárgyérték esetén az illeték 7 039 500 forint és a 250 000 000 forint feletti rész 0,5 százaléka;
– 500 000 001 forint feletti pertárgyérték esetén 8 289 500 forint és az 500 000 000 forint feletti rész 0,5 százaléka.

A fentiek alapján kiszámítható, hogy például egy 2 000 000 forint értékű per esetén a fizetendő illeték a korábbiakhoz képest csökken. A változást megelőző számítás esetén (ami 6 százalék) az illeték összege 120 000 forint lenne, míg az új számítás szerint csak 94 500 forint.

A fizetendő illeték maximuma, vagyis a 1,5 milliós határ eltörlésre kerül. Ezért a perérték növekedésével a fizetendő illeték is jelentősen magasabb lesz, mint a változás előtti számítás szerint. Például egy 40 000 000 forintos pertárgyértékű perben fizetendő elsőfokú illeték az illeték plafon miatti 1 500 000 forint helyett az új számítás szerint már 2 339 500 forint.

Az új szabályozás esetén külön szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a per tárgya lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal (pl. haszonélvezet, jelzálogjog) kapcsolatos követelés. Ebben az esetben 10 000 001 és 250 000 000 forint közé eső pertárgyérték esetén az általános szabályok szerint számított illeték 50 százalékát, de legalább 489 500 forintot kell megfizetni.

Mit nem érint a bírósági illetékek változása?

Az illetékszabályok változása nem érinti a másodfokú eljárás esetén fizetendő illetéket. Fellebbezés esetén az illeték változatlanul a fellebbezésben vitatott érték 8 százaléka, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint. Szintén változatlan a Kúriához előterjeszthető felülvizsgálati kérelem és jogegységi panasz illetéke. Ez 10 százalék, de legalább 50 000, legfeljebb 3 500 000 forint.

Nem érinti az illeték változása azokat a polgári eljárásokat, ahol tételes illetéket kell fizetni, függetlenül a per tárgyának értékétől. A tételes illetékek közül a leggyakrabban alkalmazott a házassági bontóper illetéke, amelynek összege változatlanul 30 000 forint lesz.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda