A műanyagszennyezés ma már nem csupán környezeti probléma, hanem közegészségügyi kérdés is. Ezt erősítette meg egy új kutatás, ami kimutatta, hogy a napi szinten használt teafilterek eddig ismeretlen veszélyt hordoznak.
Az emberek hétköznapjait is érintő, eddig kevéssé vizsgált szennyezőforrás került a figyelem középpontjába a Barcelonai Egyetem (UAB) legújabb kutatásában. A spanyol tudósok a teafiltereket vizsgálva állapították meg, hogy a mikroműanyagok aggasztó mennyiségben oldódnak bele az italunkba, miután leforrázzuk a plasztik tartalmú zsákocskákat.
A kutatás során a szakemberek különféle kereskedelmi forgalomban kapható teafiltereket tanulmányoztak, hogy feltárják: a forró víz hatására mennyi mikro- és nanoműanyag (MNPL) kerülhet a bögrébe. Az eredmények megdöbbentőek: a polipropilénből készült teafilterek átlagosan 1,2 milliárd részecskét bocsátottak ki milliliterenként, míg a cellulóz-alapúak „csak” 135 milliót. A nylon-6 teafilterek ennél kevesebb, de még mindig jelentős, körülbelül 8,18 millió részecskét eresztettek a vízbe.
Ezek a részecskék a nanométeres tartományba sorolható méretük miatt könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe, különösen a bélrendszeren keresztül.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy ezek a részecskék milyen hatással vannak az emberi bélsejtekre. Az eredmények szerint a bél nyálkatermelő sejtjei nagy mennyiségben nyelték el a műanyagrészecskéket, amelyek közül néhány a sejtmagokba is eljutott. Ez azért különösen aggasztó, mert a sejtmagban található a genetikai anyag, amelynek károsodása komoly egészségügyi következményekkel járhat. Alba Garcia, a kutatás egyik vezetője hangsúlyozta: az UAB tanulmánya az első olyan szakmai anyag, amely részletesen feltárja, hogy az ekkora méretű műanyagszemcsék hogyan hatnak az emberi sejtekre.
A kutatók szerint sürgős lépésekre van szükség az élelmiszerek csomagolásában és tárolásában használt műanyagok szennyező hatásainak szabályozására. Standardizált tesztelési módszereket kell kidolgozni, és hatékonyabb szabályokat bevezetni, hogy minimalizálni lehessen az MNPL-kontaminációt.
A kényelmi termékek iránti növekvő kereslet mellett egyre fontosabbá válik, hogy az élelmiszerbiztonsági protokollok lépést tartsanak a műanyagszennyezés által jelentett új kihívásokkal.
Ez a kutatás rámutat arra, hogy a mindennapi termékek, amelyeket ártalmatlannak gondolunk, rejtett veszélyforrások lehetnek. Ideje tehát komolyabban foglalkozni azzal, hogyan óvhatjuk meg egészségünket és környezetünket a műanyagok káros hatásaitól.
„Elengedhetetlen, hogy szabványosított vizsgálati módszereket dolgozzunk ki a élelmiszerrel érintkező műanyagokból kibocsátott mikro- és nanoműanyag-szennyezés felmérésére, és szabályozási irányelveket alkossunk annak hatékony csökkentése és minimalizálása érdekében. Ahogy az élelmiszercsomagolásban használt műanyagok mennyisége folyamatosan növekszik, kulcsfontosságú, hogy foglalkozzunk a szennyezéssel az élelmiszerbiztonság és a közegészség védelme érdekében” – hangsúlyozták a kutatók.
Címlapkép: Freepik
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.