A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvényben foglalt módosítások hatálybalépésével megváltozik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításai az EKR kötelezettjei számára megemelik a végső felhasználók körében elérendő megtakarítás mértékét, érintik az energetikai auditra kötelezettek körét és előírják a hitelesített energiamegtakarítások közzététel előtti, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) általi előzetes ellenőrzését is. A vállalatokat érintő legfontosabb változásokat a Deloitte Legal ügyvédjei vették számba.
Az energiahatékonysági célok megvalósítása érdekében már korábban is számos intézkedés került bevezetésre, többek között az energiahatékonysági irányelv szerinti úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer és az energetikai audit elvégeztetésének kötelezettsége. Magyarország 2024 októberében nyújtotta be az az Európai Bizottságnak a módosított Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), amelyben új célokat tűzött ki az energiahatékonyság növelése és az energiarendszer korszerűsítése érdekében. Többek között Magyarország 2030-ra nem 40 százalékkal, hanem 50 százalékkal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest. A jelenleg hatályos EKR rendszerhez képest olyan módosítások lépnek majd hatályba, amelyek egyszerűsítik a jelenlegi energiagazdálkodási rendszert, összhangba hozzák azt az Európai Unió friss energiatakarékossági irányelveivel és elősegítik a NEKT-ben megfogalmazott új célok elérését. A módosítások nagy része 2025 januárjában lép hatályba, de egyes rendelkezések 2026-tól alkalmazandóak.
A jelenlegi szabályozás értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelesek energetikai auditot végeztetni. A módosítások alapján 2026-tól minden olyan gazdálkodó szervezet auditálásra kötelezett lesz, amelynek éves energiafogyasztása hároméves átlagban meghaladja a 10 TJ-t. Az audit elvégeztetésének határideje, illetve az első regisztráció benyújtásának időpontja is minimálisan módosul majd. Az EN ISO 50001 szabványt követő vállalatok a korábbiak szerint mentesülhetnek a kötelezettség alól. Az új szabályozás az adatközpontokra is kiterjed – az 500 kW és annál nagyobb telepített teljesítménnyel rendelkező adatszobák számára a hatályba lépő rendelkezések 2025 januárjától adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő – mondta el dr. Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal energiajogi csoportvezetője.
Az EKR rendszer lényege, hogy kötelezettjeinek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználók oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Az EKR rendszer keretében a kötelezettek kötelesek bizonyos energiamegtakarítást elérni a végső felhasználók, azaz energiát saját felhasználás céljából felvásárló természetes személyek és szervezetek körében. Az EKR rendszer kötelezettjei továbbra is a villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, a felhasználó részére földgázt szállíttató felek, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek és egyesületek. A módosítás megtakarítási kötelezettséggel kapcsolatos egyik legfontosabb újítása az EKR rendszer kötelezettjeinek a végső felhasználók körében elérendő éves energi-amegtakarítás mértékének drasztikus emelése, illetve az alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételére vonatkozó szabályok kidolgozása.
Az új rendelkezések értelmében a kötelezetteknek a jelenleg előírt értékeknél jóval nagyobb mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük: a 2024–2030 években minden évben 0,5 százalék mértékű megtakarítást kötelesek elérni a végső felhasználók körében, az egyes éveket megelőző második évben általuk végső felhasználók részére értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiségre vetítve. Az auditálható és így elszámolható megtakarítások köréből kizárásra kerülnek egyes megtakarítások, mint az üzemanyag-adalékolás és nem megfelelő világítási megoldások – emelte ki dr. Pintér Zsolt, a Deloitte Legal ingatlan- és építési jogi csoportjának ügyvédje.
Az egyéni fellépés energiahatékonyságot javító olyan beruházást vagy intézkedést jelent, amely szakpolitikai intézkedés, lényeges hozzájárulás révén valósul meg. A lényeges hozzájárulás az EKR rendszer kötelezettjének olyan magatartása (illetve alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása) amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés keretében megvalósított beruházás/intézkedés megvalósítása mellett.
Az energiamegtakarítást energetikai auditor hitelesíti – tanúsítvánnyal igazolva a megtakarítás mértékét – és az a hivatalos online nyilvántartásban rögzítésre kerül. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítások hitelesítése során a hitelesítő szervezet az eddig előírtak mellett új kötelezettségként vizsgálja és igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását is. A módosítások előírják, hogy az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósítása után legfeljebb 14 hónapon belül hitelesíthető, technológiai fejlesztéseknél pedig 18 hónap a határidő.
A törvénytervezetben eredetileg szerepelt, hogy a hitelesített energiamegtakarítás további gazdálkodó szervezetekre és a magyar államra is átruházható lesz. A Magyar Közlönyben megjelent törvény szövegéből azonban ez a rendelkezés kikerült. Ennek értelmében a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely jelenleg kizárólag a kötelezettek számára ruházható át. A hatályos módosításokkal az energiamegtakarítás átruházhatósága nem bővül ki, és az kizárólag annak hivatalos közzétételét követően lehetséges.
2024. február 27-én indult el a hitelesített energiamegtakarítások szervetett piaci kereskedelme a magyar gáztőzsde (CEEGEX) platformján. A második 2024. november 14-i aukción 90 résztvevő összesen 31 763 GJ energiamegtakarítást értékesített, amely az éves kötelezettségek csupán 9,17 százalékát fedi le. A Magyar Közlönyben megjelent törvény szövege alapján a hitelesített energiamegtakarítás továbbra is csak a kötelezettek között ruházható át, ami szűkíti a kereskedési lehetőségeket és korlátozza a piac fejlődését. A 2024. novemberi aukción tapasztalt alacsony forgalom és az árak csökkenése a piac likviditásának hiányát és bizonytalanságát tükrözi. Az átruházhatósági kör bővítésének elmaradása nem ösztönöz új szereplőket vagy tőkét.
A hitelesített energiamegtakarítások online közzétételét a feltöltésüket követően a MEKH előzetes, 10 napon belüli felülvizsgálattal fogja megelőzni. Amennyiben a MEKH kockázatot észlel, a hitelesített energiamegtakarítás részletes ellenőrzésen esik át, és csak annak lezárultával kerülhet be a nyilvántartásba. Az ellenőrzési feladatokért a hitelesítő szervezetek felügyeleti díjat fizetnek a MEKH számára, mely az energiahatékonysági járulék 0,1 százalékát teszi ki minden hitelesített GJ energiamegtakarítás után.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.