4,7 százalékos volt a munkanélküliség 2024. szeptember–novemberben

2025. 01. 03., 11:05

2024 szeptember–novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 691 ezer fő; a munkanélkülieké 231 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 4,3 százalékról 4,7 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A 2024. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 691 ezer fő volt; a férfi foglalkoztatottak száma 2 millió 488 ezer főre, a nőké 2 millió 203 ezer fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 39 ezer fővel, 4 millió 517 ezer főre csökkent. A közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, előbbi 63 ezer, utóbbi 111 ezer fő volt.

A 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A férfiak körében a munkanélküliek száma 120 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A nőknél a munkanélküliek száma 111 ezer főt tett ki, rátájuk 4,8 százalék volt, 0,5 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszakában mért értéket. A munkakeresés átlagos időtartama 11,6 hónap volt. Az összes munkanélküli 49,0 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 3,5 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 33,1 százalékát tették ki.

2024 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 33 ezer fővel, 4 millió 679 ezer főre mérséklődött. 2024 novemberében a munkanélküliek száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS