Építőipari felelősségbiztosítás: a leggyakoribb tévhitek

Már csak néhány napjuk maradt az építőiparban kivitelezési, tervezési tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknak, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletnek eleget tegyenek, és a tevékenység végzéséhez szükséges kamarai nyilvántartás feltételeként előírt felelősségbiztosítással rendelkezzenek.

2025. január 15-től minden építőipari kivitelezési tevékenységet vagy építészeti-műszaki tervezést  végző vállalkozásnak kötelezően rendelkeznie kell kivitelezői, illetve tervezői felelősségbiztosítással, ami fedezetet nyújt a tevékenység során okozott dologi és személyi sérüléssel járó károkra. A biztosítás a vállalkozással munkaviszonyban vagy alvállalkozói kapcsolatban álló személyek tevékenységéből eredő károkra is kiterjed. 2025. január 15-ét követően a tevékenység végzésének követelményeként előírt aktív kamarai tagság egyik feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen a jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítási szerződéssel, amelynek a fennállását igazoló kötvény kamarához történő benyújtására  a szerződéskötést követően 8 nap áll rendelkezésre (az illetékes kamara kivitelezők esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, tervezők esetében: a Magyar Mérnöki és Magyar Építész Kamara).

 „A jogszabályi kötelezettség több tízezer vállalkozást érint. Szeretném kiemelni, hogy a kötelező szakmai felelősségbiztosítás megléte nem csupán a nagy cégeknél előírás. Az egyéni tervezőirodákat, a kisebb felújítási munkákat végző kivitelezőket is érinti a jogszabály, tehát azokat is, akik egyéni vállalkozóként dolgoznak többek között kőművesként, villanyszerelőként, festőként, burkolóként vagy víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőként" – hívta fel a figyelmet Tóth Krisztina, az Allianz Hungária Zrt. vállalati termékfejlesztés és kockázatvállalási igazgatója, aki hozzátette, dömpingszerű megkeresésekre ezekben a napokban számítanak. A Allianz már a 2025. január 1-jén életbe lépett új TEÁOR (illetve egyéni vállalkozók esetén ÖVTJ) besorolást használja a biztosításkötési folyamatában. – hangsúlyozta a szakember.

Gyakori tévhitek: másodállás, induló vállalkozás, melléktevékenység

Az eddigi napok tapasztalatai alapján az Allianz úgy látja, nagyon sok a tisztázásra váró részlet, ezért a leggyakrabban feltett – kérdésekre az alábbi összefoglalóval kíván segítséget adni:
– Aki korábban már rendelkezett szakmai felelősségbiztosítással, annak is ellenőriznie kell, hogy az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ha nem, akkor a tevékenység végzéséhez meg kell kötnie az új biztosítást január 15-től, amellyel kiváltja a régit. A korábbi biztosításhoz képest az aktuális rendelet ugyanis új feltételeket és limiteket határozott meg.
– Fontos a biztosítás éves díja, hiszen 10-ből 9 érintett vállalkozás mikrovállalkozás. De éppen az ő kitettségük miatt nem a legolcsóbb díjszabás lehet minden esetben a megfelelő. Érdemes figyelni a kínált utófedezetekre, a tartam- és üzletpolitikai kedvezményekre, és átgondolni az önrész nagyságát.
– Amennyiben valaki egyéni vállalkozóként és cégként is végez például tervezői tevékenységet, mindkét vállalkozásra kell biztosítást kötnie.
– Ha a vállalkozás nem végez érdemi tevékenységet, tehát 0 forint az árbevétele, de nem szünetelteti a tevékenységét, akkor is rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, mert ez a nyilvántartás egyik feltétele.
– A biztosításhoz tartozó limit a nettó árbevételhez képest sávosan kialakított. A kalkulációhoz a jogszabály alapján az előző évi árbevételt kell figyelembe venni. Induló vállalkozás esetén a tervezett árbevételt kell megadni.
– Ha a vállalkozás főtevékenysége nem tartozik a kivitelezéshez vagy tervezéshez kapcsolható tevékenységek közé, de a vállalkozás végez ilyen tevékenységet is, akkor is szükséges megkötni a felelősségbiztosítást.
– Aki másodállásban végzi a tervezői/kivitelezői tevékenységét, szintén köteles megkötni a felelősségbiztosítást.
– Ha valaki kizárólag alvállalkozóként dolgozik, akkor is rendelkeznie kell felelősségbiztosítással.

„A piaci mozgások alapján azt érzékeljük, a vállalkozások az utolsó pillanatban eszmélnek rá arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás rájuk is vonatkozik. Pánikra azonban semmi ok, egyszerű és gyors a szerződéskötési  folyamatunk, és mindent megteszünk, hogy a  vállalkozás a kamara által előírt határidőn belül tudja teljesíteni igazolási kötelezettségét" – nyugtatta meg a még szerződéskötés előtt álló vállalkozókat Tóth Krisztina. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályi kötelezettség teljesítése mellett kulcsfontosságú az egy vagy három évre kiterjedő utófedezet is. Ezzel ugyanis a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de annak megszűnése után, az utófedezet tartama alatt bekövetkezett és bejelentett károkra is. „Úgy véljük, hogy ezzel az átfogó megoldással a kisebb és az összetett beruházások is megfelelően biztosíthatók" – fogalmazott az Allianz szakértője.