Lássunk tisztán: Növekedés vagy stagnálás?

2025. 01. 10., 22:10

Vajon a beruházások zsugorodása végérvényesen átalakítja a magyar gazdaság szerkezetét? Milyen trendek jellemezhetik majd a munkaerőpiacot 2025-ben, és mitől függ a kkv-k versenyképessége? A PwC évindító makrogazdasági webináriumán Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi osztályának vezetője Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójával beszélgetett az elmúlt negyedév teljesítményéről és a 2025-ös év kilátásairól.

A fogyasztás kettős arca

A magyar háztartások fogyasztása reálértelemben közel 4 százalékkal nőtt 2024-ben, de a növekedéshez az egyes szektorok eltérő mértékben járultak hozzá. Míg a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (úgynevezett FMCG termékek) piacát egyfajta stagnálás jellemezte, addig a tercier (szolgáltatások) szektor – például a telekommunikációs iparág – felülteljesített mind idősoros, mind szektorális összehasonlítás alapján. 

A magyar megtakarítási ráta azonban továbbra is kiemelkedően magas EU-s viszonylatban. Természetesen ez egyfajta korlátot szab a reálértelemben vett fogyasztás többletnövekedésének. Ahogy Kozák Ákos fogalmazott: „A magas megtakarítási arány egyrészt a háztartások óvatosságát jelzi, másrészt korlátozza a gazdaság rövid távú dinamizmusát. Ez ugyanis egyszerre tükröz pénzügyi fegyelmet és bizalmatlanságot a jövővel szemben.”

Beruházási válságból araszolunk reménykedve

Az elmúlt két évben a hazai beruházások reálértéke szignifikáns mértékben csökkent. A magyar gazdaság egészét illetően 2023-ban a beruházások 15 százalékkal estek vissza, míg 2024-ben további 7–10 százalékos zsugorodás várható. A csökkenés hátterében a visszatartott uniós források, valamint a bizonytalan gazdasági környezet állhat, ennek ellenére a 2025-öt tekintve már optimistábbak az elemzők.

A kormányzati ösztönzőknek (például Demján Sándor Program), potenciális fiskális, monetáris lépéseknek és a magyar adórendszerben kezdeményezett lazításoknak köszönhetően a beruházások – reálértékben – 4 százalékkal növekedhetnek. Azaz a 2022-es szint elérése továbbra is távolinak tűnik, azonban a magyar gazdaság a stabilizálódás irányába haladhat.

„A magyar gazdaság finanszírozási problémákkal küzd, de az infláció visszaszorítása lehetőséget teremt a vállalatoknak arra, hogy új beruházásokat kezdeményezzenek” – emelte ki Farkas Gábor.

A kkv-k harca a munkaerőért

A magyar munkaerőpiac egyensúlytalansága továbbra is jelentős kihívást jelent, különösen a kkv-k számára. Bár a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége az elmúlt évtizedben 42 százalékkal emelkedett, még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól. Kozák Ákos szerint a kkv-k teljesítményének növelése nélkül a gazdaság hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható.

Mint rámutatott, „bár a nagyvállalatok exportorientált működése stabilitást nyújt, de elszívja a helyi munkaerőt, miközben a kkv-k magas bérköltségekkel küzdenek”. A szigorúbb munkaerőpiaci szabályozások várhatóan további nyomást helyeznek a magyar gazdaság gerincét adó kkv-szektorra. Ugyanakkor ezen szigorítások akár rá is kényszeríthetik a társaságokat termelékenységük javítására, ami hosszú távon fokozhatja versenyképességüket.

Kiskereskedelem, rajtad a világ szeme!

A kiskereskedelmi szektor kiemelkedő szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen a GDP 11–12 százalékáért felel. A 2025-re vonatkozó előrejelzések szerint a fogyasztás bővülése – vagyis ha sikerül ösztönözni a háztartásokat a fogyasztásra – lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, melyhez a jogszabályalkotó által kezdeményezett lépések is közvetetten hozzájárulhatnak (például családi adókedvezmény megemelése). A kiskereskedelmi növekedés és a fogyasztás fellendüléséhez azonban elengedhetetlen a fizetőképes kereslet megléte. Ezen a területen az elemzők nem mennyiségi, hanem minőségi változást várnak. 

E tekintetben is a kkv-k szerepvállalásának fontosságára hívta fel a figyelmet Kozák Ákos: „A kkv-k termelékenységének javítása kulcsfontosságú, mert a munkaerőpiac beáramlási lehetőségei kimerülőben vannak. A beruházások fellendülése és a fogyasztási szokások megváltozása együttesen jelenthetik a gazdasági stabilitás kulcsát.”

PwC

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS