Lássunk tisztán: Növekedés vagy stagnálás?

2025. 01. 10., 22:10

Vajon a beruházások zsugorodása végérvényesen átalakítja a magyar gazdaság szerkezetét? Milyen trendek jellemezhetik majd a munkaerőpiacot 2025-ben, és mitől függ a kkv-k versenyképessége? A PwC évindító makrogazdasági webináriumán Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi osztályának vezetője Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójával beszélgetett az elmúlt negyedév teljesítményéről és a 2025-ös év kilátásairól.

A fogyasztás kettős arca

A magyar háztartások fogyasztása reálértelemben közel 4 százalékkal nőtt 2024-ben, de a növekedéshez az egyes szektorok eltérő mértékben járultak hozzá. Míg a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (úgynevezett FMCG termékek) piacát egyfajta stagnálás jellemezte, addig a tercier (szolgáltatások) szektor – például a telekommunikációs iparág – felülteljesített mind idősoros, mind szektorális összehasonlítás alapján. 

A magyar megtakarítási ráta azonban továbbra is kiemelkedően magas EU-s viszonylatban. Természetesen ez egyfajta korlátot szab a reálértelemben vett fogyasztás többletnövekedésének. Ahogy Kozák Ákos fogalmazott: „A magas megtakarítási arány egyrészt a háztartások óvatosságát jelzi, másrészt korlátozza a gazdaság rövid távú dinamizmusát. Ez ugyanis egyszerre tükröz pénzügyi fegyelmet és bizalmatlanságot a jövővel szemben.”

Beruházási válságból araszolunk reménykedve

Az elmúlt két évben a hazai beruházások reálértéke szignifikáns mértékben csökkent. A magyar gazdaság egészét illetően 2023-ban a beruházások 15 százalékkal estek vissza, míg 2024-ben további 7–10 százalékos zsugorodás várható. A csökkenés hátterében a visszatartott uniós források, valamint a bizonytalan gazdasági környezet állhat, ennek ellenére a 2025-öt tekintve már optimistábbak az elemzők.

A kormányzati ösztönzőknek (például Demján Sándor Program), potenciális fiskális, monetáris lépéseknek és a magyar adórendszerben kezdeményezett lazításoknak köszönhetően a beruházások – reálértékben – 4 százalékkal növekedhetnek. Azaz a 2022-es szint elérése továbbra is távolinak tűnik, azonban a magyar gazdaság a stabilizálódás irányába haladhat.

„A magyar gazdaság finanszírozási problémákkal küzd, de az infláció visszaszorítása lehetőséget teremt a vállalatoknak arra, hogy új beruházásokat kezdeményezzenek” – emelte ki Farkas Gábor.

A kkv-k harca a munkaerőért

A magyar munkaerőpiac egyensúlytalansága továbbra is jelentős kihívást jelent, különösen a kkv-k számára. Bár a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége az elmúlt évtizedben 42 százalékkal emelkedett, még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól. Kozák Ákos szerint a kkv-k teljesítményének növelése nélkül a gazdaság hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható.

Mint rámutatott, „bár a nagyvállalatok exportorientált működése stabilitást nyújt, de elszívja a helyi munkaerőt, miközben a kkv-k magas bérköltségekkel küzdenek”. A szigorúbb munkaerőpiaci szabályozások várhatóan további nyomást helyeznek a magyar gazdaság gerincét adó kkv-szektorra. Ugyanakkor ezen szigorítások akár rá is kényszeríthetik a társaságokat termelékenységük javítására, ami hosszú távon fokozhatja versenyképességüket.

Kiskereskedelem, rajtad a világ szeme!

A kiskereskedelmi szektor kiemelkedő szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen a GDP 11–12 százalékáért felel. A 2025-re vonatkozó előrejelzések szerint a fogyasztás bővülése – vagyis ha sikerül ösztönözni a háztartásokat a fogyasztásra – lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, melyhez a jogszabályalkotó által kezdeményezett lépések is közvetetten hozzájárulhatnak (például családi adókedvezmény megemelése). A kiskereskedelmi növekedés és a fogyasztás fellendüléséhez azonban elengedhetetlen a fizetőképes kereslet megléte. Ezen a területen az elemzők nem mennyiségi, hanem minőségi változást várnak. 

E tekintetben is a kkv-k szerepvállalásának fontosságára hívta fel a figyelmet Kozák Ákos: „A kkv-k termelékenységének javítása kulcsfontosságú, mert a munkaerőpiac beáramlási lehetőségei kimerülőben vannak. A beruházások fellendülése és a fogyasztási szokások megváltozása együttesen jelenthetik a gazdasági stabilitás kulcsát.”

PwC

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-01-15 14:10:00
Hidegben vajon gyorsabban merül az akkumulátor? Megugorhat a roamingdíjunk síelés közben? Kárt tehet-e a havazás a telefonban? A kérdésekre a Yettel szakértői válaszolnak.
2025-01-15 13:40:00
A pályázaton ingatlanonként akár 5 millió forint támogatást nyerhetnek el a családok a zöldenergia termelésére és eltárolása alkalmas modern napelemes rendszerek telepítéséhez.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS