A felnőttkori tanulás jövője: az EPALE kiemelt témái 2025-ben

A gyors technológiai fejlődés és a változó munkaerőigény korszakában az EPALE örömmel jelenti be 2025-ös kiemelt témáit. Ezek a gondosan kiválasztott témák tükrözik az Európai Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásait és összhangban állnak a felnőttoktatás és -képzés Európa-szerte történő előmozdítása iránti közös elkötelezettségünkkel – írja összefoglaló-beharangozó cikkében Bajka Györgyi.

Mesterséges intelligencia – A tanulási környezet átalakítása

A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a felnőttképzéshez való hozzáállásunkat, és minden eddiginél hozzáférhetőbbé és személyre szabottabbá teszi a tanulást. A mesterséges intelligencia erőteljes katalizátor lehet a tanulás előtti hagyományos akadályok lebontásában, innovatív megoldásokat kínálva a legkülönbözőbb háttérrel és képességgel rendelkező tanulók számára. A speciális igényű tanulóknak a mesterséges intelligencia újfajta akadálymentesítő fejlesztéseket kínál, például szövegfelolvasást a látássérült tanulók támogatására vagy valós idejű feliratozást a hallássérültek számára. Ezenkívül az MI-eszközök támogathatják az oktatókat és képzőket az adminisztratív terhek csökkentésében, a készségek felmérésében, célzott módszerek kiválasztásában, valamint megkönnyítik a hibrid tanítási és tanulási  gyakorlatok elősegítését.

Noha a mesterséges intelligencia segíthet lebontani a tanulás útjában álló akadályokat, gondoskodnunk kell arról is, hogy a meglévő előítéletek megerősítése helyett inkább a befogadást segítse elő. A mesterséges intelligencia etikus használata a tanulásban továbbra is a legfontosabb. A témával való foglalkozás során megvizsgáljuk, hogy hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott tanulás tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, miközben elősegíti a befogadást. Ez magában foglalja a mesterséges intelligencia által továbbfejlesztett tanulási eredmények minőségbiztosítási mechanizmusainak feltárását, valamint a mesterséges intelligencia felnőttkori tanulásban való etikus felhasználásának keretrendszereinek elemzését.

Alapkészségek – Az egész életen át tartó tanulás alapja

Az írás-olvasás, számolási készségek és alapvető digitális ismeretek többek az egyszerű alapkompetenciáknál – ezek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy mindenki kiaknázhassa a teljes potenciálját egy folyamatosan változó digitális korban. A legutóbbi PIAAC felmérés adatai rámutatnak arra, hogy sürgősen kezelni kell az alapkészségek hiányosságait Európában, és hatékonyabb beavatkozásokra van szükség. Ez a kiemelt téma olyan innovatív gyakorlatokat vizsgál, amelyek az alapkészségek fejlesztését érdekesebbé, relevánsabbá és hatékonyabbá teszik, különösen azok számára, akik nem boldogulnak a hagyományos oktatási környezetben. Gondoljunk például valós élethelyzeteken alapuló élményalapú tanulásra, játékosított kihívásokra, vagy virtuális laborok és adaptív tanulási platformok alkalmazására, amelyek hozzáférhetőbbé teszik az oktatási tartalmakat.

Mivel a hozzáférhetőség az alapkészségek fejlesztésének középpontjában áll, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenki számára egyenlő tanulási lehetőségek álljanak rendelkezésre, amihez a tanulás útjában álló akadályokat csökkenteni kell és személyre szabott támogatást kell nyújtani. Ez a téma összhangban van az olyan kulcsfontosságú EU-s kezdeményezésekkel, mint az Egyéni Tanulási Számlák és a Készségfejlesztési utak, amelyek az alapkészségeket az egész életen át tartó tanulás alappilléreinek tekintik.

Jövőorientált készségek fejlesztése – Felkészülés a holnap lehetőségeire

Hogyan készítsük fel a tanulókat olyan munkákra, amelyek még nem is léteznek? Ez a téma az előremutató készség elemzéseket vizsgálja, ahol az adatok és az emberi potenciál találkozik a jövőre felkészült munkaerő fejlesztése érdekében. A jövőorientált készségek fejlesztésének célja, hogy felkészítse a tanulókat a munkaerőpiaci változásokra, és olyan képességekkel vértezze fel őket, amelyekkel dinamikusan változó foglalkozásokban is boldogulhatnak.

A rugalmas, alkalmazkodó tanulási rendszerek kiépítésének fontosságát hangsúlyozva, amelyek előre jelzik a jövőbeli igényeket, olyan sürgető kérdéseket vizsgálunk, mint például: Melyek a legmegbízhatóbb módszerek és eszközök a készség-előrejelzéshez? Milyenek a jelenlegi megközelítések? Hogyan lehet ezeket beépíteni a felnőttképzési és –oktatási gyakorlatba?

Ezzel párhuzamosan áttekintjük és elemezzük a jövő trendjeivel foglalkozó legújabb tanulmányokat és kutatásokat, korunk legkritikusabb kihívásaira fókuszálva. Külön figyelmet fordítunk az átfogó kérdésekre, például: kapcsolatok alakítása a mesterséges intelligencia, a zöld gazdaság és az újonnan megjelenő munkaerőpiacok között; moduláris és mikrótanúsítvány-alapú megközelítések alkalmazása a hatékony továbbképzés és átképzés érdekében; valamint az együttműködés erősítése a tanulók, munkaadók és döntéshozók között, hogy olyan tanterveket fejlesszenek ki, melyek felkészültek a jövőre.

A cikk szerzője: Bajka Györgyi, EPALE