A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja (Electronic Platform for Adult Learning in Europe, EPALE) bemutatja 2025. évi kiemelt témáit.
A gyors technológiai fejlődés és a változó munkaerőigény korszakában az EPALE örömmel jelenti be 2025-ös kiemelt témáit. Ezek a gondosan kiválasztott témák tükrözik az Európai Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásait és összhangban állnak a felnőttoktatás és -képzés Európa-szerte történő előmozdítása iránti közös elkötelezettségünkkel – írja összefoglaló-beharangozó cikkében Bajka Györgyi.
Mesterséges intelligencia – A tanulási környezet átalakítása
A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a felnőttképzéshez való hozzáállásunkat, és minden eddiginél hozzáférhetőbbé és személyre szabottabbá teszi a tanulást. A mesterséges intelligencia erőteljes katalizátor lehet a tanulás előtti hagyományos akadályok lebontásában, innovatív megoldásokat kínálva a legkülönbözőbb háttérrel és képességgel rendelkező tanulók számára. A speciális igényű tanulóknak a mesterséges intelligencia újfajta akadálymentesítő fejlesztéseket kínál, például szövegfelolvasást a látássérült tanulók támogatására vagy valós idejű feliratozást a hallássérültek számára. Ezenkívül az MI-eszközök támogathatják az oktatókat és képzőket az adminisztratív terhek csökkentésében, a készségek felmérésében, célzott módszerek kiválasztásában, valamint megkönnyítik a hibrid tanítási és tanulási gyakorlatok elősegítését.
Noha a mesterséges intelligencia segíthet lebontani a tanulás útjában álló akadályokat, gondoskodnunk kell arról is, hogy a meglévő előítéletek megerősítése helyett inkább a befogadást segítse elő. A mesterséges intelligencia etikus használata a tanulásban továbbra is a legfontosabb. A témával való foglalkozás során megvizsgáljuk, hogy hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott tanulás tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, miközben elősegíti a befogadást. Ez magában foglalja a mesterséges intelligencia által továbbfejlesztett tanulási eredmények minőségbiztosítási mechanizmusainak feltárását, valamint a mesterséges intelligencia felnőttkori tanulásban való etikus felhasználásának keretrendszereinek elemzését.
Alapkészségek – Az egész életen át tartó tanulás alapja
Az írás-olvasás, számolási készségek és alapvető digitális ismeretek többek az egyszerű alapkompetenciáknál – ezek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy mindenki kiaknázhassa a teljes potenciálját egy folyamatosan változó digitális korban. A legutóbbi PIAAC felmérés adatai rámutatnak arra, hogy sürgősen kezelni kell az alapkészségek hiányosságait Európában, és hatékonyabb beavatkozásokra van szükség. Ez a kiemelt téma olyan innovatív gyakorlatokat vizsgál, amelyek az alapkészségek fejlesztését érdekesebbé, relevánsabbá és hatékonyabbá teszik, különösen azok számára, akik nem boldogulnak a hagyományos oktatási környezetben. Gondoljunk például valós élethelyzeteken alapuló élményalapú tanulásra, játékosított kihívásokra, vagy virtuális laborok és adaptív tanulási platformok alkalmazására, amelyek hozzáférhetőbbé teszik az oktatási tartalmakat.
Mivel a hozzáférhetőség az alapkészségek fejlesztésének középpontjában áll, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenki számára egyenlő tanulási lehetőségek álljanak rendelkezésre, amihez a tanulás útjában álló akadályokat csökkenteni kell és személyre szabott támogatást kell nyújtani. Ez a téma összhangban van az olyan kulcsfontosságú EU-s kezdeményezésekkel, mint az Egyéni Tanulási Számlák és a Készségfejlesztési utak, amelyek az alapkészségeket az egész életen át tartó tanulás alappilléreinek tekintik.
Jövőorientált készségek fejlesztése – Felkészülés a holnap lehetőségeire
Hogyan készítsük fel a tanulókat olyan munkákra, amelyek még nem is léteznek? Ez a téma az előremutató készség elemzéseket vizsgálja, ahol az adatok és az emberi potenciál találkozik a jövőre felkészült munkaerő fejlesztése érdekében. A jövőorientált készségek fejlesztésének célja, hogy felkészítse a tanulókat a munkaerőpiaci változásokra, és olyan képességekkel vértezze fel őket, amelyekkel dinamikusan változó foglalkozásokban is boldogulhatnak.
A rugalmas, alkalmazkodó tanulási rendszerek kiépítésének fontosságát hangsúlyozva, amelyek előre jelzik a jövőbeli igényeket, olyan sürgető kérdéseket vizsgálunk, mint például: Melyek a legmegbízhatóbb módszerek és eszközök a készség-előrejelzéshez? Milyenek a jelenlegi megközelítések? Hogyan lehet ezeket beépíteni a felnőttképzési és –oktatási gyakorlatba?
Ezzel párhuzamosan áttekintjük és elemezzük a jövő trendjeivel foglalkozó legújabb tanulmányokat és kutatásokat, korunk legkritikusabb kihívásaira fókuszálva. Külön figyelmet fordítunk az átfogó kérdésekre, például: kapcsolatok alakítása a mesterséges intelligencia, a zöld gazdaság és az újonnan megjelenő munkaerőpiacok között; moduláris és mikrótanúsítvány-alapú megközelítések alkalmazása a hatékony továbbképzés és átképzés érdekében; valamint az együttműködés erősítése a tanulók, munkaadók és döntéshozók között, hogy olyan tanterveket fejlesszenek ki, melyek felkészültek a jövőre.
A cikk szerzője: Bajka Györgyi, EPALE
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.