Nem vész el a kipufogó hője: árammá alakítható kocsikban és repülőgépekben

Nem vész el a kipufogó hője: árammá alakítható kocsikban és repülőgépekben
Gábor János  |  2025. 02. 13., 13:05

Nem elég, hogy a belső égésű motorok káros anyagokat pöfögnek, még csak nem is elég hatékonyak. A kipufogó hőjének eltékozlása talán a legnagyobb bűn: az energia háromnegyede elvész – de végre született rá jó megoldás.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói olyan kompakt termoelektromos generátort fejlesztettek, amely autók, helikopterek és drónok kipufogóhőjét alakítja villamosenergiává. A csapat által készített prototípus máris 56 wattos teljesítményt ért el, ami egy villanykörte működtetéséhez biztosan elegendő, de ez csak a kezdet.

Közismert tény, hogy a belső égésű motorok hatékonysága mindössze 25 százalék körül van, vagyis az üzemanyagban tárolt energia háromnegyede hő formájában elvész. Az egyetemi kutatás célja az volt, hogy az egyébként elvesző energiát legalább részben vissza lehessen nyerni. Ez nem csak azért fontos, hogy hatékonyabbá tegyék a mai, hagyományos üzemű járművek motorjait: a kutatás része annak a küzdelemnek is, amit a tudomány vív a növekvő karbonkibocsátás ellen. Ha sikerül alkalmazni a jól ismert termoelektromos technológiát arra, hogy a kipufogók jelenleg szélnek eresztett hője is hasznosuljon a járműben, akkor az elégetett fosszilis üzemanyagból többször annyi energia állítható elő, mint ma.

A hőenergia visszanyerése különösen ígéretes a nagy sebességgel mozgó járművek számára, mert hatékony és fenntartható energiaforrást biztosíthat, amely javítja az üzemeltetési képességeket és növeli az üzemidőt.

Így használható fel a kipufogók jelenleg kihasználatlan hője

Termoelektromos generátorok régóta léteznek. Ezek az eszközök a hőmérsékletkülönbséget használják energia előállítására, de sok közülük vízalapú hűtőrendszert is igényel, ami megnöveli a méretüket és a tömegüket, illetve korlátozza az alkalmazhatóságukat. A Wenjie Li és Bed Poudel vezette pennsylvaniai kutatócsoport ezt a problémát oldotta meg olyan hőcserélőkkel, amelyek a légkondicionálókban már ismert technológiához hasonlóan működnek.

A generátor bizmut-tellurid félvezető anyagból készült, és a kutatók egy hőelvezető bordát is beleépítettek, hogy növeljék a hőmérsékletkülönbséget, ezzel pedig az energiahatékonyságot. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kipufogócsövekben áramló levegő tovább növeli az energia-visszanyerés mértékét.

Az egyetem tudósai különböző járművek kipufogóin tesztelték az innovatív generátort. A kísérletek során kiderült, hogy agy autó esetében az eszköz 56 watt teljesítményt képes leadni, míg egy helikopter kipufogójában már akár 146 wattot, ami 12 lítium-ion akkumulátor teljesítményének felel meg. Kimutatták azt is, hogy 190 Celsius-fokos hőmérsékletkülönbség mellett a rendszer maximálisan 40 watt teljesítményt állít elő. Az ezután végzett számítógépes szimulációk alapján biztossá vált, hogy a rendszer hatékonyan működhet nagy sebességű járművekben.

Mivel a rendszer beépíthető a létező kipufogórendszerekbe, és nem igényel külön hűtőrendszert, akár meglévő járművekre is felszerelhető, hogy azok a jövőben ne veszítsék el a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó energia háromnegyedét. A kutatók szerint ez hozzájárulhat a termoelektromos eszközök szélesebb körű elterjedéséhez, és segíthet visszanyerni az egyébként elvesző energiát.

Címlapkép: Ruben de Rijcke – Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS