Drágulhatnak a lakáshitelek, egyre messzebb az 5 százalékos kamat

2025. 01. 30., 11:55

Hiába csökkent több mint 4 százalékkal az alapkamat, a lakáshitelek árazását befolyásoló referenciakamatok magasabbak, mint egy éve. A piacvezető bank ennek hatására már megdrágította a jelzálogkölcsöneit, és a többi pénzintézettől sem lenne meglepő hasonló lépés. Eközben az első lakást vásárló fiatalokat a vállalásuk szerint hamarosan a piacinál már sokkal alacsonyabb, 5 százalékos kamattal kellene hitelezniük – írja elemzésében a Bank360.hu.

Kamatemelési hullám jöhet a lakáshiteleknél a közeljövőben. Az OTP Bank már el is kezdte a drágítást: január 21-től általános 0,5 százalékpontos kamatemelést vezetett be a lakáshiteleknél. Márpedig ha a piacvezető pénzintézet így dönt, akkor a többiek is követhetik. A további kamatemelések azért sem lennének meglepőek, mert hiába csökkent tavaly az alapkamat összesen 4,25 százalékponttal 10,75 százalékról 6,5 százalékra, ez a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamatain nem látszott meg, ezzel éppen ellentétes folyamat ment végbe.

A lakáshitelek többsége tízéves kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású. A kamatokat a legtöbb esetben befolyásoló BIRS referenciamutató (az a kamatláb, amely mellett a kereskedelmi bankok egymásnak nyújtanak hosszú távú hiteleket) 2024 elején 10 évre 5,91 százalékon állt, 20 évre pedig 5,85 százalék volt az értéke. Ezután az indexek – nagy éven belüli kilengésekkel, de – emelkedő trendet mutattak, többször megközelítve vagy át is lépve a 7 százalékot. 2025 elején ezek a referenciakamatok elszálltak, néhány napja a 10 éves BIRS 7,14, a húszéves 7,31 százalékon tetőzött, ami 2023 október óta nem látott magasság. 

Azóta valamelyest javult a helyzet: a 10 éves BIRS 6,68, a húszéves pedig 6,97 százalékos, de ez is azt jelenti, hogy a jelenlegi referenciamutatók alapján az új lakáshitelek 0,6–0,8 százalékponttal drágábbak lehetnének a tavaly január végén kínált konstrukcióknál. 

2024. január 1-től ráadásul éppen 7,3 százalékra csökkent a bankok akkor még élő önkéntes THM-plafonja, amit egészen június végéig tartottak. Azóta egy kisebb emelési hullámot követően leginkább stagnáltak a lakáshitelek piaci kamatai. A Bank360.hu elemzése szerint a kamatajánlatok többsége azonban így is egyértelműen magasabb, mint egy éve, és ez a kamatszint emelkedhet még tovább, ha a referenciamutatókban nem lesz tartós és jelentős csökkenés, aminek egyelőre se jele, se oka. 

A kereslet is ösztönözheti a kamatemelést

Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint nemcsak a referenciahozamok alakulása, hanem a kereslet élénkülése is közrejátszhat a kamatemelésekben. A lakáshitelpiac már tavaly rekordokat döntött, az idén pedig számos új kormányzati intézkedés élénkítheti tovább a keresletet. Az önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegek az idén szabadon elkölthetők lakáscélra, és ez több száz milliárd forinttal élénkítheti az ingatlanpiacot.

Tekintettel azonban arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül csak nagyon kevésnek van akkora megtakarítása, hogy abból teljes egészében fussa egy lakásra, sokan használhatják fel ezt a pénzt önerőként lakáshitel mellé maguknak vagy családtagjaiknak.

Szintén jól jöhet önerőként a munkáshitel a fiatalok számára, akik erre is fordíthatják a szabad felhasználású, akár 4 millió forintos kamatmentes kölcsönt. A 35 év alatti fiatalok ráadásul akár 10 százalékos önerővel is megvásárolhatják a lakásukat, így még könnyebben kölcsönhöz juthatnak. A fiatalok lakáshitel-felvételét az is ösztönözheti, hogy az idéntől a munkáltatók havi 150 ezer forintos lakhatási támogatással segíthetik a lakáscélokat, köztük a lakáshitelek törlesztését. 

Sok pénzt hozhatnak a lakáspiacra a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulói is. A kamatfizetés után ugyanis már érdemes visszaváltani a 3,95-5,2 százalékosra csökkent kamatú kötvényeket. A legvagyonosabbaknak persze nem kell a lakásvásárláshoz hitel a PMÁP-kifizetések mellé, hiszen akár több száz millió forintjuk van ilyen állampapírban, de azok, akiknek néhány milliós vagy tízmilliós megtakarításuk van PMÁP-ban, elgondolkozhatnak az ingatlanbefektetéseken lakáshitel felvételével.

Hogyan lesz ebből 5 százalékos lakáshitel?

Miközben a piaci kamatok nem csökkennek, sőt emelkednek, a kormány a 21 pontos gazdasági akcióterv részeként elvárja a bankoktól, hogy önkéntes alapon vezessenek be alacsony kamatozású lakáshiteleket 5 százalékos kamatplafonnal. A Magyar Bankszövetség (és rajta keresztül a bankok) tavaly novemberben ugyan vállalta ezt az önkéntes kamatplafon, de olyan feltételekhez kötötte a maximum 5 százalékos kamatú lakáshitelek folyósítását, hogy annak nagyon kevesen tudnak majd megfelelni, így a piaci kamatozású lakáskölcsönt igénylők túlnyomó többsége nem reménykedhet ilyen olcsó hitelben. Ehhez ugyanis csak az első lakást vásárló 35 év alattiak juthatnak hozzá. Az ingatlannak ráadásul zöldnek kell lenni, ez legfeljebb 68 kWh/m2/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású lakást jelent. A megvásárolandó lakás alapterülete legfeljebb 60 négyzetméter lehet, és a négyzetméterenként bruttó ára nem haladhatja meg az 1,2 millió forintot. 

Az akciós hitelt egyébként is csupán április 1-től október 31-ig kínálnák majd a bankok, és már eleve kikötötték, hogy csak akkor, „ha nem lesz olyan piaci kamatszint-változás, amely ezt az akciót ellehetetleníti”. Egyelőre viszont nem áll jól az önkéntes kamatplafon szénája. A bankszövetség bejelentése idején ugyanis a 10 éves BIRS 6,64, a húszéves 6,67 százalékos volt. Már ezek az értékek is túl magasak voltak ahhoz, hogy a bankok nyereséggel értékesíthessék az 5 százalékos lakáshitelt, és azóta csak romlott a helyzet. Áprilisig persze még sok minden történhet, az viszont biztosan a kamatcsökkenés ellen hatna, ha a lakossági ezer milliárd számra venné ki a pénzét a hosszú lejáratú állampapírokból, és az államnak emiatt más forrásból vagy magasabb lakossági állampapírkamatot kínálva kellene összegyűjtenie a pénzt az államadósság finanszírozásához – írja a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.