0,4 százalékkal esett vissza 2024-ben az építőipari termelés volumene

2025. 02. 14., 10:05

Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett 2024. decemberben az építőipari termelés volumene, de 4,2 százalékkal így is elmaradt az egy évvel korábbitól – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2024 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 2,8 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésénél 24,5 százalékkal visszaesett a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 1,3 százalékkal bővült.

A megkötött új szerződések volumene 9,4, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 5,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 15,1 százalékkal visszaesett.

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 15,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 24,9 százalékkal nagyobb volt a 2023. decemberinél.

2024 egészében az előző évhez képest az építőipari termelés volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építése 0,5, az egyéb építményeké 0,1 százalékkal maradt el a 2023. évitől. 2024-ben 2,6 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötötteké 4,1, az egyéb építményekre kötötteké 0,9 százalékkal csökkent.

Építőipari termelői árak

2024 IV. negyedévében az építőipar termelői árai az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,6 százalékkal emelkedtek. Az építőipar ágazatain belül az egyéb építmények építésében 6,7, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 5,8, az épületek építése vonatkozásában 4,3 százalékkal nőttek az árak 2023 IV. negyedévéhez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS