A hazai kkv-k nagy problémája a forráshiány mellett a gyengülő kereslet – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóiratnak adott interjúban.
Nem új vállalkozásokra van szükség
Az államtitkár szerint hangsúlyosan nem új vállalkozásokra van szükség. Jelenleg a közel 1 millió hazai vállalkozásból nagyjából 260 ezer cég járul hozzá érdemben a magyar gazdasági teljesítményhez, az ő számukat és hatásukat szeretné javítani a kormányzat.
A 260 ezernek csupán tíz százaléka exportképes Szabados szerint, de ebből a 26 ezer vállalkozásból mindössze 15 ezer van hazai tulajdonban. Az államtitkár ezt a szűk csoportot szeretné megerősíteni és támogatni, hogy a perspektívát jelentő nemzetközi piacokon is értékesíteni tudják termékeiket/szolgáltatásaikat. Szlovéniában vagy Ausztriában arányaiban háromszor több az exportképes vállalkozás, a magyar KKV szektornak ezen a téren lenne szüksége komolyabb fejlődés, fejlesztésre.
A célokat a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek 5-ről 3,5 százalékra csökkentésével, az „1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programmal, illetve az exportőr vállalatok és beszállítóik számára meghirdetett EXIM hitel és tőkeprogrammal szeretné biztosítani a kormányzat.
A Draghi-jelentés tanulságaival dolgoznak
A novemberi budapesti uniós csúcstalálkozón a magyar javaslatra elfogadott „Budapesti Deklaráció” az európai gazdaság versenyképességét több intézkedéssel emelné, ezeket a Draghi és Letta fémjelezte jelentések alapján fogadta el a magyar uniós elnökség. Főbb pontjai, melyeket a magyar kormányzat is a sajátjainak érez a következők:
Egyszerűsítési forradalom, az adminisztrációs terhek radikális csökkentésével.
A magas energiaárak mérséklését célzó intézkedések megvalósítása.
Valódi európai iparpolitika megfogalmazása.
2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsa – 2022-ben az EU K+F-re GDP-arányosan csak 2,3 százalékot költött, míg az USA 3,6-ot, Kína 2,6-ot.
A következő öt évben minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteni egy versenyképességi tesztet.
A 40 százalékos minimálbéremelkedés nem kigazdálkodhatatlan
Szabados Richárd szerint a hazai kkv-k nagy problémája a forráshiány mellett a gyengülő kereslet. Erre a problémára reálbéremelkedéssel válaszolna a gazdasági kormányzat: 2028-ra, magyarán három éven belül, az 1 milliós átlagbér és az 1.000 eurós minimálbér elérése a cél.
„A történelmi, 40 százalékos minimálbér emelkedést elérő, hároméves bérmegállapodás nem rak kigazdálkodhatatlan terhet a kkv-kra. – mondta el az államtitkár. – 2025-ben 9 százalékkal nő a minimálbér, és 7 százalékkal a garantált bérminimum. Ez azt is jelenti, hogy az alacsony szinten tartott inflációnak köszönhetően tovább folytatódik a reálbérek növekedése, ami növeli a fogyasztást, a belső keresletet.”
Szabados szerint a Demján Sándor program segítségével, a reálkereslet megnövekedésével, valamint a bürokratikus és digitális akadályok megugrásával javulni fog magyar kkv-k teljesítménye mind idehaza, mind az exportpiacokon. A program hatását folyamatosan monitorozza a gazdasági kormányzat, hogyha beavatkozásra lenne szükség, akkor azt időben és kellő hatékonysággal tudják meglépni.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.