Saját várost épít a Toyota: futurisztikus vízió, sok autonóm technológiával

Saját várost épít a Toyota: futurisztikus vízió, sok autonóm technológiával
Gábor János  |  2025. 02. 12., 15:10

Már ebben az évben lesznek lakosai annak a jövőbe mutató településnek, amit a Toyota alakít ki, többek között a legújabb mobilitási megoldások bevezetésével. Az itt élőkön tesztelik majd az innovációk működését egy közösségben.

A Toyota évek óta fejleszti a jövő városát, amely a mobilitás és a technológiai innovációk tesztközpontja lesz. A japán vállalat nemrég bejelentette, hogy az első lakók hamarosan beköltözhetnek a Fudzsi-hegy lábánál épülő településre - írja az Industry Week.

A Toyota hagyományosan a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (CES) jelenti be terveit, és a futurisztikus városról már évek óta csepegtetik az információkat a rendezvényen. Először a 2018-as CES-en, Akio Toyoda, a vállalat elnöke árulta el, hogy a Toyota „mobilitási vállalattá” akar válni, és túllépne a hagyományos autógyártás keretein. A cél az elektromos járművek, az autonóm technológiák és a mobilitási szolgáltatások fejlesztése. Két évvel később, ugyancsak a Las Vegas-i eseményen mutatták be „Woven City” tervét.

Ez egy kísérleti város, ahol az önvezető autók, az intelligens otthonok és a robotika fejlesztése zajlik. A település neve a Toyota eredeti tevékenységére, az automata szövőszékek gyártására utal.

„Idén megkezdjük az első lakók beköltözését, hogy fokozatosan életre keltsük Woven City-t. A lakosság létszáma idővel eléri a kétezer főt, köztük Toyota-alkalmazottakkal és családtagjaikkal, nyugdíjasokkal, kiskereskedőkkel, tudományos és ipari partnerekkel, vállalkozókkal, akadémikusokkal és természetesen a háziállataikkal” – közölte az idei CES-en Toyoda. Azóta kiderült, hogy a város négy fő kutatási területre koncentrál: az emberek, az áruk, az információ és az energia mobilitására.

Még nem tudni, hogy a Toyota képes-e hasznot termelni a városból

A projekt üzleti modellje még nem teljesen tisztázott. Toyoda szerint a vállalat számára nem feltétlenül a nyereség a legfontosabb szempont, mire a projektet vezető Woven by Toyota vezérigazgatója, Hajime Kumabe azt mondta, „ezzel nem értünk egyet. A Woven City-n keresztül új értékeket szeretnénk teremteni, és egy új bevételi forrást kialakítani”.

A Woven City egy startupokat támogató akcelerációs programot biztosan működtet majd, ami segíthet új bevételi forrásokat teremteni a vállalatnak.

Hiroki Nakajima, a Toyota Motor alelnöke szerint a Woven City sokkal inkább „mobilitási tesztpálya” lesz, ami a fejlesztések gyorsítását segíti elő. Kumabe hozzátette: a Toyota már most is fejleszt technológiákat az önvezető autók pontosságának javítására, és a Woven by Toyota egy olyan környezetet teremt, ami kedvez ezeknek a járműveknek.

„Ebben a városban sok ember él majd, és az infrastruktúrát is jobban tudjuk ellenőrizni. Ha az autók, az emberek és az infrastruktúra összehangolt működését megvalósítjuk, elérhetjük a célunkat: a zéró közlekedési balesetet” – emelte ki az egyik legfontosabb szempontot.

A Woven City első szakasza körülbelül 50 ezer négyzetméter, vagyis nagyjából hét futballpálya méretű, míg a második szakasz, amely 2024 májusában kezdődött és 2025 végén zárul, megduplázza ezt a területet. A végleges város mérete a tervek szerint 708.000 négyzetméter, ami már 135 futballpályának felel meg, de nem csak a felszínen lesz mozgásban: a projekt föld alatti logisztikai rendszert is tartalmaz.

Címlapkép: Toyota Woven City

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS