Diákok állhatnak az alkalmi és idénymunkások helyébe?

2025. 02. 12., 09:15

Jelentősen megugrott idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, így félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatás felé fordulnak. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, a Trenkwalder prognózisa szerint az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé.

A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) rendszerében foglalkoztattak munkavállalókat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69%) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63%), míg filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9%) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul idén egy munkavállaló már csak maximum 120 napot dolgozhat az EFO keretében – korábban ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.

A probléma súlyát jelzi, hogy eddig – szezontól függőben – a 3,7 millió versenypiaci munkavállaló 4-5 százalékát 150-180 ezer főt foglalkoztattak EFO keretében. Számos szektorban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.

Felértékelődhet a diákmunka

„A közterhek drasztikus emelésére a vállalkozások jelentős része dönthet az EFO elhagyása mellett. Ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság súlya a foglalkoztatásban, ám aki nem kívánja vállalni a szabálytalan foglalkoztatással járó kockázatokat, annak a diákmunka nyújthat kézenfekvő alternatív lehetőséget” – jelentette ki Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.

A diákok alkalmazása idény- és alkalmi munkák esetén számos előnnyel jár: többségük eleve a rugalmas foglalkoztatási formákat keresi, szünidőkben kifejezetten keresik is az idénymunkákat, és örömmel vállalnak statiszta- és hostess szerepeket is. Az átlagos EFO-s pozíciókra jelentkező állománnyal szemben kvalifikáltabb, sok esetben magasabb kompetenciával bíró munkavállalói kört alkotnak. Minimális az adminisztrációs teher, hiszen egyre több olyan iskolaszövetkezet működik, amely egy egyszerű, online felületen keresztül működteti a teljes diákfoglalkoztatási rendszert. Adózás szempontjából is minden terhet levesznek a munkáltatóról. Emellett a 25 év alattiak szja-t sem fizetnek, így bruttó órabérük – egy bizonyos szint alatt – a nettóval egyezik meg.

Jelentősen nőtt a diákmunka költségelőnye

Különösen az alkalmi munka és a statiszta feladatok ellátásánál lett kiugró a diákok költségelőnye a mostani jogszabályi változások nyomán. Alkalmi munkánál napi nyolcórás munkát feltételezve egy diák után közel 2400, míg egy EFO-s után immár 4400 forintnyi költséget kell kifizetni. Statiszták esetében pedig a mintegy 2400 forinttal szemben 8700 forint költségtömeg áll fejenként.

Mi lesz az EFO-ban foglalkoztatottak tömegével?

A cégek egy része várhatóan továbbra is alkalmaz majd egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalókat, ám ez a létszám várhatóan jelentősen vissza fog esni az előző évekhez képest. A 120 napos szigorítás miatt azokat, akik már közelítik a határértéket, hosszabb, több hetes projektekben már nem fogják alkalmazni. Mindezek miatt várhatóan megnövekszik majd a részben vagy teljesen bejelentés nélkül foglalkozatottak köre. Ugyanakkor az intézkedés generálhat egy újabb hullámot a külföldön munkát keresők létszámában is.

Munkavállalóként számos okból lehet kézenfekvő választás az EFO. Sokan a már meglévő munkájuk mellé keresnek ideiglenes kereseti lehetőséget, amit ily módon legális keretek között tudnak elérni. Azoknak is kiváló lehetőség ez a forma, akik nem minden nap, csak hektikusan tudnak rendelkezésre állni egy munka elvégzésére.

Van emellett egy szintén sokakat érintő szempont is: az EFO keretében kifizetett munkabér nem tiltható le köztartozás vagy egyéb ok miatt. Mindazok számára, akik a behajtási intézkedések miatt elkerülik a folyamatos foglalkoztatást, ismét a feketegazdaság lehet a menekülőút.

„A munkaerőpiac eddig zajló folyamatos kifehérítésének elért eredményeinek megtartása érdekében célszerű lehet újragondolni a magáncsőd intézményét is, amely az évtizedes fennállása óta jelenlegi formájában nem volt képest áttörést elérni a munkaerőpiacon” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS