Diákok állhatnak az alkalmi és idénymunkások helyébe?

2025. 02. 12., 09:15

Jelentősen megugrott idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, így félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatás felé fordulnak. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, a Trenkwalder prognózisa szerint az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé.

A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) rendszerében foglalkoztattak munkavállalókat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69%) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63%), míg filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9%) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul idén egy munkavállaló már csak maximum 120 napot dolgozhat az EFO keretében – korábban ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.

A probléma súlyát jelzi, hogy eddig – szezontól függőben – a 3,7 millió versenypiaci munkavállaló 4-5 százalékát 150-180 ezer főt foglalkoztattak EFO keretében. Számos szektorban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.

Felértékelődhet a diákmunka

„A közterhek drasztikus emelésére a vállalkozások jelentős része dönthet az EFO elhagyása mellett. Ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság súlya a foglalkoztatásban, ám aki nem kívánja vállalni a szabálytalan foglalkoztatással járó kockázatokat, annak a diákmunka nyújthat kézenfekvő alternatív lehetőséget” – jelentette ki Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.

A diákok alkalmazása idény- és alkalmi munkák esetén számos előnnyel jár: többségük eleve a rugalmas foglalkoztatási formákat keresi, szünidőkben kifejezetten keresik is az idénymunkákat, és örömmel vállalnak statiszta- és hostess szerepeket is. Az átlagos EFO-s pozíciókra jelentkező állománnyal szemben kvalifikáltabb, sok esetben magasabb kompetenciával bíró munkavállalói kört alkotnak. Minimális az adminisztrációs teher, hiszen egyre több olyan iskolaszövetkezet működik, amely egy egyszerű, online felületen keresztül működteti a teljes diákfoglalkoztatási rendszert. Adózás szempontjából is minden terhet levesznek a munkáltatóról. Emellett a 25 év alattiak szja-t sem fizetnek, így bruttó órabérük – egy bizonyos szint alatt – a nettóval egyezik meg.

Jelentősen nőtt a diákmunka költségelőnye

Különösen az alkalmi munka és a statiszta feladatok ellátásánál lett kiugró a diákok költségelőnye a mostani jogszabályi változások nyomán. Alkalmi munkánál napi nyolcórás munkát feltételezve egy diák után közel 2400, míg egy EFO-s után immár 4400 forintnyi költséget kell kifizetni. Statiszták esetében pedig a mintegy 2400 forinttal szemben 8700 forint költségtömeg áll fejenként.

Mi lesz az EFO-ban foglalkoztatottak tömegével?

A cégek egy része várhatóan továbbra is alkalmaz majd egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalókat, ám ez a létszám várhatóan jelentősen vissza fog esni az előző évekhez képest. A 120 napos szigorítás miatt azokat, akik már közelítik a határértéket, hosszabb, több hetes projektekben már nem fogják alkalmazni. Mindezek miatt várhatóan megnövekszik majd a részben vagy teljesen bejelentés nélkül foglalkozatottak köre. Ugyanakkor az intézkedés generálhat egy újabb hullámot a külföldön munkát keresők létszámában is.

Munkavállalóként számos okból lehet kézenfekvő választás az EFO. Sokan a már meglévő munkájuk mellé keresnek ideiglenes kereseti lehetőséget, amit ily módon legális keretek között tudnak elérni. Azoknak is kiváló lehetőség ez a forma, akik nem minden nap, csak hektikusan tudnak rendelkezésre állni egy munka elvégzésére.

Van emellett egy szintén sokakat érintő szempont is: az EFO keretében kifizetett munkabér nem tiltható le köztartozás vagy egyéb ok miatt. Mindazok számára, akik a behajtási intézkedések miatt elkerülik a folyamatos foglalkoztatást, ismét a feketegazdaság lehet a menekülőút.

„A munkaerőpiac eddig zajló folyamatos kifehérítésének elért eredményeinek megtartása érdekében célszerű lehet újragondolni a magáncsőd intézményét is, amely az évtizedes fennállása óta jelenlegi formájában nem volt képest áttörést elérni a munkaerőpiacon” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS