Kórházak és ipari létesítmények, valamint olyan intézetek számára lehet hasznos a vulkáni hamuból készülő építőanyag, amelyek ionizáló sugárzás segítségével végeznek, például diagnosztikát és élelmiszer-fertőtlenítést.
A sugárvédelem teljesen új alternatíváját nem meglepő módon a Fülöp-szigeteken fejlesztették ki, ahol bőven található vulkáni hamu. Erre az anyagra mindeddig hulladékként tekintett a világ, de az Ateneo de Manila Egyetem, illetve a Fülöp-szigeteki Nemzeti Egyetem legújabb kutatásaiból kiderül: meglepően hatékony sugárzás elnyelésére, akár különböző infrastruktúrák esetében is.
A tudósok megállapították, hogy a vulkáni hamuból készülő geopolimer habarcs jelentős sugárzásvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, és mivel természetben előforduló – de ott lényegében haszontalan – anyagról van szó, az alkalmazása tulajdonképpen zöld megoldás.
A sugárzásvédelem kulcsfontosságú kórházak, ipari létesítmények és olyan nukleáris tevékenységet folytató intézmények számára, amelyek például ionizáló sugárzást használnak szerkezeti gyengeségek kimutatására vagy élelmiszer-sterilizálásra. Habár ezek az alkalmazások rendkívül hasznosak, a hosszú távú sugárzás káros lehet, így megbízható védekezésre van szükség. A jelenleg használt beton és ólom nemcsak költséges, hanem környezetterhelő is, ezért kulcsfontosságú előrelépést jelenthet egy fenntarthatóbb, fizikailag ráadásul jelentősen könnyebb alternatíva.
A Taal-vulkán2020-as kitörése hatalmas területeket borított be hamuval, és ez komoly hulladékgazdálkodási kihívásokat okozott a Fülöp-szigeteken. Floyd Rey P. Plando, Myris V. Supnad és Joel T. Maquiling kutatók ugyanakkor éppen abban látták meg a lehetőséget: nem szemétként kezelték, hanem megvizsgálták az építőipari felhasználásának lehetségeit.
Megállapították, hogy a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs jelentős mértékben csökkenti a sugárzást, ami a benne található vastartalmú ásványoknak köszönhető.
„A vas nagyobb kölcsönhatást biztosít, mivel több elektront tartalmaz, emellett sűrű fém, amelynek tömör szerkezete segít blokkolni az X-sugarakat és a gamma-sugárzást” – magyarázta közleményben Plando. „A vulkáni hamu és egyéb adalékanyagok optimális kombinációja hatékony fotonelnyelést biztosít, mivel a granuláris szerkezet rendezetlensége tovább javítja a sugárvédelmet” – fűzte hozzá Maquiling.
Mivel a Fülöp-szigetek szeizmikusan aktív terület, az országban bőven található vulkáni hamu, ami költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthet a sugárvédelem számára, miközben a katasztrófákból származó hulladékot is hasznosítja. Az egyetemek kutatási eredményei a világ számtalan más régiójában is megfontolásra alkalmasak: Európában (főként Olaszországban és Izlandon) például 16 aktív vulkán található, míg a globálisan kb. 1500 olyan tűzhányó létezik, ami korábban kitört, vagy várhatóan a jövőben fog. 2021-22-ben összesen 129 kitörés történt világszerte.
Bár a kutatók további vizsgálatokat terveznek a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs tartósságának és sugárvédelmi teljesítőképességének finomhangolására, már most világos, hogy egy természeti katasztrófa mellékterméke akár életmentő innovációvá is válhat.
A címlapkép illusztráció. Olvadt állapotú lávató a Nyiragongo-vulkánnál (Kongói Demokratikus Köztársaság) – Forrás: Cai Tjeenk Willink (Caitjeenk)/Wikipedia
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.