Kórházak és ipari létesítmények, valamint olyan intézetek számára lehet hasznos a vulkáni hamuból készülő építőanyag, amelyek ionizáló sugárzás segítségével végeznek, például diagnosztikát és élelmiszer-fertőtlenítést.
A sugárvédelem teljesen új alternatíváját nem meglepő módon a Fülöp-szigeteken fejlesztették ki, ahol bőven található vulkáni hamu. Erre az anyagra mindeddig hulladékként tekintett a világ, de az Ateneo de Manila Egyetem, illetve a Fülöp-szigeteki Nemzeti Egyetem legújabb kutatásaiból kiderül: meglepően hatékony sugárzás elnyelésére, akár különböző infrastruktúrák esetében is.
A tudósok megállapították, hogy a vulkáni hamuból készülő geopolimer habarcs jelentős sugárzásvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, és mivel természetben előforduló – de ott lényegében haszontalan – anyagról van szó, az alkalmazása tulajdonképpen zöld megoldás.
A sugárzásvédelem kulcsfontosságú kórházak, ipari létesítmények és olyan nukleáris tevékenységet folytató intézmények számára, amelyek például ionizáló sugárzást használnak szerkezeti gyengeségek kimutatására vagy élelmiszer-sterilizálásra. Habár ezek az alkalmazások rendkívül hasznosak, a hosszú távú sugárzás káros lehet, így megbízható védekezésre van szükség. A jelenleg használt beton és ólom nemcsak költséges, hanem környezetterhelő is, ezért kulcsfontosságú előrelépést jelenthet egy fenntarthatóbb, fizikailag ráadásul jelentősen könnyebb alternatíva.
A Taal-vulkán2020-as kitörése hatalmas területeket borított be hamuval, és ez komoly hulladékgazdálkodási kihívásokat okozott a Fülöp-szigeteken. Floyd Rey P. Plando, Myris V. Supnad és Joel T. Maquiling kutatók ugyanakkor éppen abban látták meg a lehetőséget: nem szemétként kezelték, hanem megvizsgálták az építőipari felhasználásának lehetségeit.
Megállapították, hogy a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs jelentős mértékben csökkenti a sugárzást, ami a benne található vastartalmú ásványoknak köszönhető.
„A vas nagyobb kölcsönhatást biztosít, mivel több elektront tartalmaz, emellett sűrű fém, amelynek tömör szerkezete segít blokkolni az X-sugarakat és a gamma-sugárzást” – magyarázta közleményben Plando. „A vulkáni hamu és egyéb adalékanyagok optimális kombinációja hatékony fotonelnyelést biztosít, mivel a granuláris szerkezet rendezetlensége tovább javítja a sugárvédelmet” – fűzte hozzá Maquiling.
Mivel a Fülöp-szigetek szeizmikusan aktív terület, az országban bőven található vulkáni hamu, ami költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthet a sugárvédelem számára, miközben a katasztrófákból származó hulladékot is hasznosítja. Az egyetemek kutatási eredményei a világ számtalan más régiójában is megfontolásra alkalmasak: Európában (főként Olaszországban és Izlandon) például 16 aktív vulkán található, míg a globálisan kb. 1500 olyan tűzhányó létezik, ami korábban kitört, vagy várhatóan a jövőben fog. 2021-22-ben összesen 129 kitörés történt világszerte.
Bár a kutatók további vizsgálatokat terveznek a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs tartósságának és sugárvédelmi teljesítőképességének finomhangolására, már most világos, hogy egy természeti katasztrófa mellékterméke akár életmentő innovációvá is válhat.
A címlapkép illusztráció. Olvadt állapotú lávató a Nyiragongo-vulkánnál (Kongói Demokratikus Köztársaság) – Forrás: Cai Tjeenk Willink (Caitjeenk)/Wikipedia
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.