Vulkáni hamu a sugárzás ellen – Új építőanyag írhatja át a sugárvédelem lehetőségeit

Vulkáni hamu a sugárzás ellen – Új építőanyag írhatja át a sugárvédelem lehetőségeit
Gábor János  |  2025. 02. 06., 13:10

Kórházak és ipari létesítmények, valamint olyan intézetek számára lehet hasznos a vulkáni hamuból készülő építőanyag, amelyek ionizáló sugárzás segítségével végeznek, például diagnosztikát és élelmiszer-fertőtlenítést.

A sugárvédelem teljesen új alternatíváját nem meglepő módon a Fülöp-szigeteken fejlesztették ki, ahol bőven található vulkáni hamu. Erre az anyagra mindeddig hulladékként tekintett a világ, de az Ateneo de Manila Egyetem, illetve a Fülöp-szigeteki Nemzeti Egyetem legújabb kutatásaiból kiderül: meglepően hatékony sugárzás elnyelésére, akár különböző infrastruktúrák esetében is.

A tudósok megállapították, hogy a vulkáni hamuból készülő geopolimer habarcs jelentős sugárzásvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, és mivel természetben előforduló – de ott lényegében haszontalan – anyagról van szó, az alkalmazása tulajdonképpen zöld megoldás.

A sugárzásvédelem kulcsfontosságú kórházak, ipari létesítmények és olyan nukleáris tevékenységet folytató intézmények számára, amelyek például ionizáló sugárzást használnak szerkezeti gyengeségek kimutatására vagy élelmiszer-sterilizálásra. Habár ezek az alkalmazások rendkívül hasznosak, a hosszú távú sugárzás káros lehet, így megbízható védekezésre van szükség. A jelenleg használt beton és ólom nemcsak költséges, hanem környezetterhelő is, ezért kulcsfontosságú előrelépést jelenthet egy fenntarthatóbb, fizikailag ráadásul jelentősen könnyebb alternatíva.

A vulkáni hamu új szerepet kap

A Taal-vulkán2020-as kitörése hatalmas területeket borított be hamuval, és ez komoly hulladékgazdálkodási kihívásokat okozott a Fülöp-szigeteken. Floyd Rey P. Plando, Myris V. Supnad és Joel T. Maquiling kutatók ugyanakkor éppen abban látták meg a lehetőséget: nem szemétként kezelték, hanem megvizsgálták az építőipari felhasználásának lehetségeit.

Megállapították, hogy a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs jelentős mértékben csökkenti a sugárzást, ami a benne található vastartalmú ásványoknak köszönhető.

„A vas nagyobb kölcsönhatást biztosít, mivel több elektront tartalmaz, emellett sűrű fém, amelynek tömör szerkezete segít blokkolni az X-sugarakat és a gamma-sugárzást” – magyarázta közleményben Plando. „A vulkáni hamu és egyéb adalékanyagok optimális kombinációja hatékony fotonelnyelést biztosít, mivel a granuláris szerkezet rendezetlensége tovább javítja a sugárvédelmet” – fűzte hozzá Maquiling.

Mivel a Fülöp-szigetek szeizmikusan aktív terület, az országban bőven található vulkáni hamu, ami költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthet a sugárvédelem számára, miközben a katasztrófákból származó hulladékot is hasznosítja. Az egyetemek kutatási eredményei a világ számtalan más régiójában is megfontolásra alkalmasak: Európában (főként Olaszországban és Izlandon) például 16 aktív vulkán található, míg a globálisan kb. 1500 olyan tűzhányó létezik, ami korábban kitört, vagy várhatóan a jövőben fog. 2021-22-ben összesen 129 kitörés történt világszerte.

Bár a kutatók további vizsgálatokat terveznek a vulkáni hamut tartalmazó geopolimer habarcs tartósságának és sugárvédelmi teljesítőképességének finomhangolására, már most világos, hogy egy természeti katasztrófa mellékterméke akár életmentő innovációvá is válhat.

A címlapkép illusztráció. Olvadt állapotú lávató a Nyiragongo-vulkánnál (Kongói Demokratikus Köztársaság) – Forrás: Cai Tjeenk Willink (Caitjeenk)/Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS