50 millió forintot költött januárban az „átlag magyar” lakásvásárló

2025. 02. 06., 17:05

Dinamikusan indult az év a hazai ingatlanpiacon; az otthonteremtésre fordított átlagos összeg januárban 50 millió forintra emelkedett, ami 9 százalékkal (4 millió forinttal) haladja meg a 2024-es átlagot. Aki ekkora összeget szánna lakásvásárlásra, az ingatlantípustól függően vidéken akár 100–120 négyzetméteres otthonok között is nézelődhet, míg a fővárosban 40–55 négyzetméter körüli alapterületű ingatlanra tehet szert belőle a vevő a Duna House szerint.

  • Dinamikusan indult az év a hazai ingatlanpiacon; az otthonteremtésre fordított átlagos összeg januárban 50 millió forintra emelkedett, ami 9 százalékkal (4 millió forinttal) haladja meg a 2024-es átlagot. Aki ekkora összeget szánna lakásvásárlásra, az ingatlantípustól függően vidéken akár 100–120 négyzetméteres otthonok között is nézelődhet, míg a fővárosban 40–55 négyzetméter körüli alapterületű ingatlanra tehet szert belőle a vevő a Duna House szerint.

A trendforduló évének lendülete az új év első hónapjában is kitartott a hazai ingatlanpiacon: a korábbi években megszokottakhoz képest kiemelkedően jól teljesítő decemberhez mérten, mindössze 9 százalékkal mérséklődött a januári tranzakciók száma a Duna House becslése alapján, a szintén dinamikus 2024. januári szerződéskötéseknél azonban még is közel 11 százalékkal jobb teljesítményt takar a becsült 9 267 adásvétel.

„Kiemelkedően élénk kereslet mellett tranzakciószámokban is szép eredményeket hozott a január országszerte az ingatlanpiacon, ahol a vevők a vételárra szánt összeg terén sem fukarkodtak: az országos értékesítési adatok alapján átlagosan 50 millió forintot költöttek otthonteremtésre az ügyfelek az idei év első hónapjában, ami 9 százalékkal, azaz 4 millió forinttal haladja meg a 2024-es tranzakciós adatok szerinti átlagos ingatlanértéket” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Az ingatlanközvetítő előrejelzése szerint várhatóan nem is hagy majd alább a tempó, sőt, fokozódó aktivitásra lehet majd számítani az év további részében. A javuló gazdasági helyzet, az idén is elérhető állami támogatások, valamint az állampapírhozamok kifizetéséből származó összegek mind az otthonteremtési, mind a befektetési célú vételekre serkentő hatással lehetnek a teljes év folyamán. Az erős kereslet az év során óhatatlanul az árak emelkedését hozhatja majd, de addig is érdemes megvizsgálni, hogy mire lehet elegendő a januári tranzakciók alapján számított átlagos, 50 millió forintos összeg az ingatlanpiacon.

A 2024-es értékesítési adatok alapján az átlagos ingatlanérték Budapesten ugyan meghaladta a 60 millió forintot is, de természetesen ennél kevesebből is megoldható a fővárosi lakásvásárlás. A negyedik negyedéves Duna House Barométer adatai szerint használt téglaépítésű lakásra Budán 1,2 millió forint feletti átlagos négyzetméteráron szerződtek az ingatlanközvetítő ügyfelei, ami alapján az 50 millió forintos összeg egy közel 40 négyzetméteres lakásra is elegendő lehet. A pesti oldalon a kedvezőbb, 838 ezer forint/m2-es átlag már egy 20 négyzetméterrel nagyobb téglalakás vásárlását is lehetővé teszi, míg a belvárosi területeken körülbelül 44–45 négyzetméterre lehet elég az összeg. Aki budai panellakást vásárolna, az 55 négyzetméter körüli élettérben gondolkodhat, míg a pesti lakótelepeken 5 négyzetméterrel tovább érhet a takaró.

Tágasabb otthont vehet magának az, aki vidéki lokációban gondolkodik. Házgyári lakásra mind a keleti, mind a nyugati országrészben bőségesen elegendő az 50 millió forintos összeg, hiszen az 543-569 ezer forintos átlagos árak akár egy közel 90 négyzetméteres lakás megvásárlását is lehetővé teszik. A használt téglaépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára a 2024 negyedik negyedéves adatok alapján a panelekénél alacsonyabb, 415–430 ezer forint/m2 körül mozgott, így akár egy 116–120 négyzetméteres otthon vásárlását is lehetővé teszi a szakértők számításai szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS