Egyensúly Intézet: a fogyasztás lehet a GDP-növekedés motorja

2025. 02. 06., 10:45

Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre – olvasható idei első gyorsjelentésükben.

A 2025. január 30-án publikált 2024 negyedik negyedéves GDP-adattal megismertük a magyar gazdaság 2024-es teljesítményét: a hazai kibocsátás 0,6 százalékkal nőtt 2023- hoz képestt. A negyedik negyedévben a GDP az előző év ugyanezen periódusához képest 0,2 százalékkal bővült. Az éves mutatónál azonban jobban mutatja a gazdaság dinamikáját az előző negyedévhez viszonyított növekedés, ami a negyedik negyedévben 2,0 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg – írja januári gyorsjelentésében az Egyensúly Intézet.

A GDP visszafogott növekedéséhez a rendelkezésre álló havi mutatók alapján termelési oldalról hozzájárult a szolgáltatások hozzáadott értékének bővülése. Az ipar teljesítménye negyedéves alapon a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal növekedett, ezt elősegítette a teljes ipari termelés 10 százalékáért felelős számítógép és elektronikai ipar növekedése erős teljesítménye (negyedéves alapon 5,3 százalék). Azonban az exportorientált járműipar és a villamos berendezések gyártása a negyedik negyedévben éves alapon 10,1 és 11,6 százalékkal esett vissza, ami nagy szerepet játszott az ipar éves alapú 2,4 százalékos csökkenésében. A két iparág visszaesése az európai (leginkább német) ipart érintő strukturális kihívásokból ered, ideértve a kínai termelés felfutását, valamint az új és elektromos autók iránti mérsékeltebb keresletet. Az építőipar gyengélkedése szintén szembetűnő: éves alapon októberben 0,5 százalékos, novemberben 1,7 százalékos visszaesést mutatott.

Felhasználási oldalról az látható, hogy a külkereskedelmi egyenleg javult, ráadásul az elmúlt negyedévek trendjével szemben (amikor az import nagyobb intenzitással csökkent az exportnál) ezúttal az export növekedése miatt, ami a negyedik negyedévben 5,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megegyező periódusában. Ezzel egyidőben az import éves alapon csak 4,5 százalékkal nőtt. Mindez az európai felvevőpiac élénkülését vetíti előre. Emellett a kiskereskedelmi forgalom is éledezni látszik: éves növekedése novemberben megközelítette az 5 százalékot, és az MNB adatai alapján az online pénztárgépek inflációval korrigált forgalma (amely a kiskereskedelem mellett tartalmazza a vendéglátás, a taxiszolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatások egy részének forgalmát is) még ennél is nagyobb éves növekedést mutatott. Azonban ez részben az alacsony bázist tükrözi, a havi változások évesítve 2,5-3,5 százalékos változást mutatnak.

Az eddig publikált adatok alapján uniós összehasonlításban Magyarország a rangsor első felében helyezkedik el GDP-növekedés tekintetében. Ezáltal meghaladva az uniós átlagot, továbbá a német és francia negyedéves GDP-teljesítmény értékét, miközben az előző negyedévben Magyarország utolsó volt a rangsorban negyedéves dinamika tekintetében.

A GDP-növekedésben vannak jobb és rosszabb negyedévek, így ha érdemi következtetést akarunk levonni a magyar gazdaság teljesítményéről, érdemes hosszabb időtávot vizsgálni. A válságok előtti utolsó negyedév, 2019 negyedik negyedéve óta a magyar gazdaság teljesítménye összesen 5,0 százalékkal növekedett, ami kevesebb, mint az EU átlaga.

Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés (lásd alább) teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választási évre az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányában fog lépéseket tenni. A beruházások mérsékelt növekedését támogathatják a jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának az év közepétől várható gyorsulása. A felsorolt tényezők ugyanakkor az import bővülésével járnak, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni, elsősorban 2025-ben – prognosztizálja az Egyensúly Intézet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS