Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre – olvasható idei első gyorsjelentésükben.
A 2025. január 30-án publikált 2024 negyedik negyedéves GDP-adattal megismertük a magyar gazdaság 2024-es teljesítményét: a hazai kibocsátás 0,6 százalékkal nőtt 2023- hoz képestt. A negyedik negyedévben a GDP az előző év ugyanezen periódusához képest 0,2 százalékkal bővült. Az éves mutatónál azonban jobban mutatja a gazdaság dinamikáját az előző negyedévhez viszonyított növekedés, ami a negyedik negyedévben 2,0 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg – írja januári gyorsjelentésében az Egyensúly Intézet.
A GDP visszafogott növekedéséhez a rendelkezésre álló havi mutatók alapján termelési oldalról hozzájárult a szolgáltatások hozzáadott értékének bővülése. Az ipar teljesítménye negyedéves alapon a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal növekedett, ezt elősegítette a teljes ipari termelés 10 százalékáért felelős számítógép és elektronikai ipar növekedése erős teljesítménye (negyedéves alapon 5,3 százalék). Azonban az exportorientált járműipar és a villamos berendezések gyártása a negyedik negyedévben éves alapon 10,1 és 11,6 százalékkal esett vissza, ami nagy szerepet játszott az ipar éves alapú 2,4 százalékos csökkenésében. A két iparág visszaesése az európai (leginkább német) ipart érintő strukturális kihívásokból ered, ideértve a kínai termelés felfutását, valamint az új és elektromos autók iránti mérsékeltebb keresletet. Az építőipar gyengélkedése szintén szembetűnő: éves alapon októberben 0,5 százalékos, novemberben 1,7 százalékos visszaesést mutatott.
Felhasználási oldalról az látható, hogy a külkereskedelmi egyenleg javult, ráadásul az elmúlt negyedévek trendjével szemben (amikor az import nagyobb intenzitással csökkent az exportnál) ezúttal az export növekedése miatt, ami a negyedik negyedévben 5,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megegyező periódusában. Ezzel egyidőben az import éves alapon csak 4,5 százalékkal nőtt. Mindez az európai felvevőpiac élénkülését vetíti előre. Emellett a kiskereskedelmi forgalom is éledezni látszik: éves növekedése novemberben megközelítette az 5 százalékot, és az MNB adatai alapján az online pénztárgépek inflációval korrigált forgalma (amely a kiskereskedelem mellett tartalmazza a vendéglátás, a taxiszolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatások egy részének forgalmát is) még ennél is nagyobb éves növekedést mutatott. Azonban ez részben az alacsony bázist tükrözi, a havi változások évesítve 2,5-3,5 százalékos változást mutatnak.
Az eddig publikált adatok alapján uniós összehasonlításban Magyarország a rangsor első felében helyezkedik el GDP-növekedés tekintetében. Ezáltal meghaladva az uniós átlagot, továbbá a német és francia negyedéves GDP-teljesítmény értékét, miközben az előző negyedévben Magyarország utolsó volt a rangsorban negyedéves dinamika tekintetében.
A GDP-növekedésben vannak jobb és rosszabb negyedévek, így ha érdemi következtetést akarunk levonni a magyar gazdaság teljesítményéről, érdemes hosszabb időtávot vizsgálni. A válságok előtti utolsó negyedév, 2019 negyedik negyedéve óta a magyar gazdaság teljesítménye összesen 5,0 százalékkal növekedett, ami kevesebb, mint az EU átlaga.
Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés (lásd alább) teret ad a fogyasztás élénkülésének. A 2026-os választási évre az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányában fog lépéseket tenni. A beruházások mérsékelt növekedését támogathatják a jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának az év közepétől várható gyorsulása. A felsorolt tényezők ugyanakkor az import bővülésével járnak, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni, elsősorban 2025-ben – prognosztizálja az Egyensúly Intézet.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.