A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaszerződés azon tartalmát, amelyben a feleknek minimálisan meg kell állapodniuk. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek ahhoz, hogy az valóban létrejöjjön? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti olyan szerződés, amelynek alapján a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint köteles munkát végezni. Ugyanakkor a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben egyazon munkavállalóval állapodjon meg egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató egy munkaszerződésben több munkavállalóval állapodjon meg az adott munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a munkaszerződés érvénytelenségéhez vezet. Azonban fontos tudni, hogy az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Ó is csak legkésőbb a munkába lépést követő 30 napos határidőn belül. A munkavállaló számára is lényeges a munkaszerződés írásba foglalása. Ennek elmaradása esetén a munkaviszony fennállásának és a munkaszerződés tartalmának (munkabér, munkakör stb.) bizonyítása nehézségekbe ütközhet, amely a munkavállaló számára is sérelmes lehet.
A törvény nem írja elő kötelezően, de értelemszerű követelmény, hogy a munkaszerződésből ki kell derülnie kik a szerződő felek. Azaz mely munkavállaló és munkáltató között jön létre a szerződés. A munkaszerződésben ezért azonosítható módon meg kell jelölni a felek személyét. Ha a felek személye nem egyértelmű és egyéb módon sem bizonyítható, hogy kik kötöttek munkaszerződést, akkor a munkaszerződés nem jött létre.
A törvény szerint a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Az alapbérben és a munkakörben való megegyezés a munkaszerződésnek olyan minimális feltételei, amelyek nélkül a munkaszerződés és a munkaviszony nem jöhet létre. Amennyiben az írott munkaszerződés nem tartalmazza az alapbért és/vagy a munkakört, de a felek abban egyébként megállapodtak, csak a szerződésből kimaradt, akkor érvénytelen munkaszerződésről beszélünk. Ilyen esetben a munkaszerződés létrejött, de alaki okból érvénytelen. Erre az érvénytelenségre a fentebb említettek szerint csak a munkavállaló hivatkozhat, korlátozott ideig.
A munkavállaló alapbérét mindig időbérként kell meghatározni a munkaszerződésben. Az időbér olyan pénzösszeg, amelyet a munkavállaló meghatározott munkavégzési időszakra kap (általában havibér vagy órabér). Az alapbér nem szükségszerűen azonos a munkavállaló teljes munkabérével, mert a munkabér az időbér mellett egyéb elemekből is állhat (pl. teljesítménybér) és a munkavállaló jogosult lehet béren kívüli juttatásokra is (cafeteria, cégautó használat stb.). A munkabér meghatározható tisztán teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is.
A munkakörbe azok a feladatok tartoznak, amelyek elvégzésére a munkáltató a munkavállalót alkalmazza és amelyet a dolgozó köteles elvégezni. A munkakör többféle módon is meghatározható a munkaszerződésben. Például a munkakörnek megfelelő foglalkozás megjelölésével (mint értékesítő, gépkocsivezető) vagy a lényeges munkaköri feladatok felsorolásával. A munkaszerződésnek nem kötelező tartalma vagy melléklete a munkaköri leírás, amely a munkaköri feladatok részletes megjelölése. A munkáltató a munkaköri leírást (azaz a munkakörbe tartozó feladatokról való tájékoztatást) a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban köteles a munkavállalónak átadni.
A munkaszerződés rendszerint tartalmazza a munkavállaló munkahelyét, munkaidejét és a munkaviszony időtartamát. Azaz, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre jön létre. Ezek azonban nem kötelező kellékei a munkaszerződésnek. A munkaszerződés akkor is érvényesen létrejön, ha a munkahelyet, munkaidőt és a munkaviszony tartamát a munkaszerződés nem rögzíti, illetve ebben a felek nem állapodtak meg. Ennek oka, hogy a Munka Törvénykönyve a felek megállapodásának hiányában is rendezi ezeket a kérdéseket.
Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. A felek a munkahelyet valamilyen földrajzilag körülhatárolható helyként jelölhetik meg. Például munkahely lehet egy adott címen, de tágabb terület is meghatározható, például Budapest és Pest vármegye, az Európai Unió területe stb.
Amennyiben a felek a munkaidőben nem állapodnak meg másként, akkor a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben (napi 8 órás munkaidő) történő foglalkoztatásra jön létre.
Ha a felek nem állapodnak meg a munkaviszony időtartamáról, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
A felek megállapodhatnak a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének napjában. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap lesz.
A munkáltató és a munkavállaló még számos más kérdésben is megállapodhat a munkaszerződésben. Például próbaidőt köthetnek ki, rögzíthetik a munkabér alapbéren kívüli elemeit és a béren kívüli juttatásokat, versenytilalmi megállapodást köthetnek stb. E további megállapodások a munkaszerződés létrejöttének nem törvényi feltételei. Azt minkét félnek érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a munkaszerződésben rögzített feltételeken rendszerint csak közös megegyezéssel (a munkaszerződés módosításával) tudnak később változtatni, egyoldalúan nem.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.