Öt terület, ahol az AI átformálja az információs technológiát

2025. 04. 10., 16:20

A támogató megoldásból egyre inkább az innováció és az üzleti stratégia motorjává váló mesterséges intelligencia integrálása ma már nem csupán optimalizálja, hanem az AI-ra épülő vállalati működés központi elemévé teszi az informatikát – írják a Deloitte szakértői.

A mesterséges intelligencia (AI) előretörése megváltoztatta az informatika szerepét is. A korábbi támogató funkcióból az innováció és az üzleti stratégia központi hajtóerejévé vált, köszönhetően a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeknek. A folyamat és a jövő jobb megértéséhez a Deloitte elemzésében öt kulcsfontosságú terület – szoftverfejlesztés, tehetséggondozás, pénzügyi műveletek (FinOps), infrastruktúra és kiberbiztonság – példáján keresztül mutatja be, hogy az AI miként értelmezi újra az informatikát.

Az AI a kódolás, a tesztelés és a hibakeresés automatizálásával forradalmasítja a szoftverfejlesztést, ezáltal növeli a hatékonyságot és lehetővé teszi, hogy a terület szakértői az innovációra összpontosítsanak. A Google és a hozzá mérhető vállalatok beszámolói szerint új kódjaik 25 százalékát ma már az AI generálja, ami jelentősen felgyorsítja a fejlesztési ciklusokat. A szoftvermérnökök így sokkal inkább a műszaki és üzleti eredményeket AI eszközök segítségével összehangoló karmesterekké válnak a szimpla kódolási szerepkör helyett.

Az AI segíthet hatékonyabbá tenni a mérnöki csapatok munkáját, lehetővé teszi a kapacitások átcsoportosítását, időt szabadít fel a kreatív gondolkodásra, ezzel javítja az értékteremtő tevékenység hatékonyságát” – mondta Szathmáry András, a Deloitte Technology Strategy & Transformation üzletágának közép-európai igazgatója.

A mai IT kritikus területe a tehetséggondozás. A mesterséges intelligencia térnyerése növelte a gépi tanulásban, a kiberbiztonságban és a szoftverrendszerekben jártas szakemberek iránti keresletet, ami munkaerőhiányhoz vezetett. Az AI a rutinfeladatok automatizálása mellett a továbbképzések támogatásával – például személyre szabott tanulási útvonalak meghatározásával és virtuális oktatókkal – segíti a probléma megoldását és a munkavállalók gyors alkalmazkodását az új technológiákhoz. Példaként említhető, hogy a Bayer gyógyszeripari és vegyipari vállalat, valamint a hozzá hasonló cégek már most generatív mesterséges intelligenciával állítják össze az e-learning anyagokat, így egyszerűsítik a képzéseiket.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a FinOps területén a beruházási döntések megalapozása mellett a felhőkorszak elszabaduló költségeinek kézben tartását is támogatja. A kutatók az IT-kiadások jelentős növekedését jósolják a következő néhány évre, ami felértékeli az AI-alapú pénzügyi megoldások szerepét. Ezek az eszközök valós idejű költségelemzéssel segítik a szervezetek működését és a stratégiai tervezést, megakadályozzák, hogy a növekvő erőforrásigény kezelése fenntarthatatlan pénzügyi gyakorlatokhoz vezessen.

Az infrastruktúra területén a mesterséges intelligencia az olyan, a testünk idegrendszeréhez hasonlóan működő „autonóm” rendszerek fejlődését támogatja, amelyek önellenőrzést végeznek, észlelik a rendellenességeket, és emberi beavatkozás nélkül képesek korrekciókat végrehajtani. A prediktív karbantartás és az automatizált erőforrás-elosztás csökkenti az állásidőt és javítja a hatékonyságot. Az eBay mellett több vállalat már most is használja a generatív AI-t az IT-infrastruktúra ilyen típusú fejlesztésére.

Az AI azonban az informatikai képességek kiszélesítésével új kiberbiztonsági kockázatokat is teremt. A felületek bővítése teret nyit például a deepfake vagy a prompt injekció (prompt injection attack) típusú támadásoknak. A szervezetek a fenyegetések valós idejű érzékelésére, a kihívások automatikus kezelésére a mesterséges intelligencia által vezérelt kiberbiztonsági eszközöket vetnek be. Egyre nagyobb teret nyernek az adatok hitelességének ellenőrzésére szolgáló blokklánc-alapú megoldások, ami összességében hatékony védelmet biztosít az egyre inkább digitalizált ökoszisztémákban.

A változó informatikai környezet perspektivikus megközelítést követel a vállalatoktól. Az informatikáért és technológiáért felelős vezetőknek (CIO-k, CTO-k) össze kell hangolniuk az IT-fejlesztéseket az üzlet távlati céljaival, erősíteniük kell az együttműködést, az etikus AI-felhasználást. A Deloitte tapasztalatai szerint a CIO-k több mint 60 százaléka ma már közvetlenül a vezérigazgatóknak jelent, ami szintén az IT növekvő stratégiai jelentőségét bizonyítja. A vezetőknek összpontosítaniuk kell a mesterséges intelligencia integrációjára vonatkozó alapelvek kidolgozására, miközben az innováció és az alkalmazkodóképesség kultúráját mozdítják elő.

A mesterséges intelligencia vállalati működésbe való beépülésével az informatika költséghelyből a versenyképességet meghatározó tényezővé lép elő, miközben szerepe a fejlesztésről és karbantartásról az irányítás és az innováció irányába tolódik el. Azok az IT-vezetők, akik képesek uralni a változásokat, soha nem látott lehetőségeket teremthetnek a hatékonyság javítására, a növekedés előmozdítására, és ezzel sikeressé tehetik szervezetüket az AI-vezérelt jövőben.

A technológiai vezetők számára egyre fontosabb, hogy a trendeket meglovagolva gondosan válasszák meg a fókuszterületeket és adaptálják a legjobb gyakorlatokat - és úgy tűnik, hogy a következő évtizedekben ezen a téren nem lesz lassulás” – fűzte hozzá Szathmáry András.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 14., 18:05
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS