Kiskereskedelem: szerény decemberi adatokat tett közzé a statisztikai hivatal

2025. 02. 06., 08:45

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent és az egy évvel korábbit is csupán 0,1 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 decemberében; az év egészében 2,6 százalékkal nőtt a forgalom – tájékoztatott a KSH.

  • 2024. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként – 6,9 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
  • A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal maradt el az előző havitól, amit részben a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlások és a kiutazó turizmus növekedése magyaráz – írják a KSH szakértői.
  • 2024-ben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

2024. decemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1894 milliárd forintot ért el, ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8 százalékkal növekedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,5, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 1,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,8 százalékkal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,5 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 6,9 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 20 százalékkal nőttek.

2024-ben az előző évhez képest – naptárhatástól megtisztítva – a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal mérséklődött a volumen. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS