Ez az európai akkumulátor-újrahasznosító megoldás 70 százalék karbonkibocsátást spórol

Ez az európai akkumulátor-újrahasznosító megoldás 70 százalék karbonkibocsátást spórol
Gábor János  |  2025. 02. 18., 13:05

Két európai startup áttörést ért el az akkumulátor-újrahasznosításban: olcsóbb, fenntarthatóbb megoldást kínálnak, összhangban az EU szabályaival, amelyek szerint az autógyártóknak egyre több újrahasznosított anyagot kell használniuk.

Az elektromos autók terjedése miatt egyre nagyobb szükség van az akkumulátorok fenntartható gyártására és újrahasznosítására. Az Európai Unió nemsokára új szabályozásokat vezet be, amelyek szerint az autógyártóknak egyre nagyobb arányban kell újrahasznosított anyagokat használniuk az akkumulátorok előállításához.

Két európai vállalat összefogásával csökkenhet az EV-akkumulátor karbonlábnyoma

Két európai startup, a brit Altilium és a német tozero, új megoldásokkal segíti az elektromos autóipar munkáját, aminek a közeljövőben a mainál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, és fenntarthatóbbá kell tennie az akkumulátorgyártást. Az Altilium olyan újrahasznosított katódanyagokat fejlesztett, amelyek teljesítménye közel azonos az új nyersanyagokból készült változatok teljesítményével, ami azért elképesztően fontos eredmény, mert a katód az elektromos járművek akkumulátorainak egyik legfontosabb alkotóeleme. A gyártása nagy mennyiségben zajlik és olyan értékes, de nagy környezetterheléssel bányászható fémeket tartalmaz, mint a lítium, a kobalt, a nikkel és a mangán.

Az Altilium technológiája egyszerre csökkenti az akkumulátorgyártás költségeit és ökológiai lábnyomát. Az újrahasznosított anyagok alkalmazásával az akkumulátorgyártás szén-dioxid-kibocsátása 70 százalékkal csökken, a költségek pedig 20 százalékkal mérséklődnek. „Ez valódi műszaki áttörés, amely jelentősen csökkenti az autógyártók számára az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatos kockázatokat” – nyugtázta Christian Marston, az Altilium operatív igazgatója.

A tozero a lítium-ion akkumulátorok egyik legnagyobb szénlábnyommal rendelkező összetevőjére, a grafitra koncentrál, ami az akkumulátor teljes szén-dioxid-kibocsátásának 40 százalékáért felelős. A vállalat ún. hidrometallurgiai eljárást alkalmaz. Ez fémek különböző ércekből vízzel történő előállítását jelenti, ami, ha megújuló energiával hajtják végre, akár teljesen szén-dioxid-semlegessé is válhat. A cég következő célja egy kísérleti üzem megépítése, amelynek kapacitása 2027-re elérheti az évi 2000 tonnát. Ez a tömeg már körülbelül 50.000 elektromos autó akkumulátorához elegendő grafitot biztosít majd.

A Reuters emlékeztet: az EU 2030-tól előírja, hogy az új elektromos autók akkumulátorainak legalább hat százalékban újrahasznosított lítiumot és nikkelt, valamint 16 százalékban újrahasznosított kobaltot kell tartalmazniuk. Az Altilium és a tozero új technológiái nagyban segíthetnek a gyártóknak, hogy eleget tegyenek az új követelményeknek.

Az Altilium több nagyvállalattal működik együtt: a chilei lítiumgyártó Sociedad Quimica y Minera és a japán Marubeni is partnerük, de úgy tudni, együtt dolgoznak a Jaguar Land Roverrel is: régi I-Pace modellekből kinyert anyagokkal fejlesztenek új akkumulátorcellákat. A tozero eddig 17 millió eurós (6,9 milliárd forintos) befektetést kapott, többek között a Hondától, és folyamatos tárgyalásokat folytat autógyártókkal, hogy újrahasznosított grafitot szállítson számukra.

A címlapkép illusztráció, egy korábbi Nissan Leaf modell akkumulátorcsomagját demonstrálja, autóipari kiállításon. Fotó: Tennen-Gas - Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS