Ipari termelés: uniós átlagban 2, Magyarországon 4 százalékkal csökkent a volumen 2024-ben

2025. 02. 13., 18:25

Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az Európai Unióban 2024 decemberében, az egy évvel korábbitól így 1,7 százalékkal maradt el.

Az Eurostat jelentése szerint 2024. decemberben uniós átlagban a további feldolgozásra gyártott termékek volumene 2,3 százalékkal csökkent, a gépek és berendezések gyártása 7,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 1,8 százalékkal csökkent, nem tartós fogyasztási cikkből ugyanakkor 8,2 százalékkal többet állítottak elő, mint egy évvel korábban, és növekedést (+0,6 százalék) regisztráltak az energiaiparban is.

A tagállamok közül a legnagyobb éves visszaesést Ausztriában (mínusz 9,5 százalék), Olaszországban (mínusz 7,1 százalék) és Magyarországon (mínusz 6,4 százalék) regisztrálták 2024 decemberében (munkanaphatástól megtisztított adatok). A legdinamikusabban, 14,4 százalékkal a máltai ipar nőtt, megelőzve az ír (+10,1 százalék) és a litván (+7,6 százalék) adatot.

2024 egészében az Európai Unióban 2,0 százalékkal esett vissza az előző évhez képest az ipari termelés. Magyarországon a KSH tájékoztatása szerint 4,0 százalékkal csökkent a volumen (a 2023. évi 5,5 százalékos mínusz után).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS