Örök akkumulátor? – Ezzel a fejlesztéssel olyan sokáig bírja, mint eddig semmi

Örök akkumulátor? – Ezzel a fejlesztéssel olyan sokáig bírja, mint eddig semmi
Gábor János  |  2025. 02. 27., 13:05

Kis túlzással örök garanciás akkumulátor születik a tudósok keze nyomán, akik egy új eljárással több mint tízszeresére képesek növelni az egy akkumulátor élettartalmára vonatkozó töltési ciklusokat.

Kínai kutatók fejlesztettek ki egy olyan módszert, amellyel meghosszabbítható a lítium-ion akkumulátor átlagos élettartama: 1500 ciklusról 12.000 ciklusra. Az eredményeket leíró tanulmány szerint az eszköz élettartamának és hatékonyságának növekedésével jelentősen mérsékelhető a környezetszennyező hulladék mennyisége.

A Fudan Egyetem felfedezését egy több intézmény tudósaiból álló csapat érte el, köztük vegyészekkel, molekuláris mérnökökkel és anyagtudósokkal.

A lítium-ion akkumulátorok négy fő részből állnak: katódból, anódból, szeparátorból és a lítiumionokat tartalmazó elektrolitból. Működés közben a lítiumionok a katód és az anód között mozognak, így biztosítva az energiát. Idővel azonban egyes lítiumionok lerakódásokat képeznek, ami a kutatók szerint „halott lítiumot” eredményez.

A lítium-lerakódások csökkentik az elektrolitban található ionok koncentrációját, így az akkumulátor fokozatosan egyre kevesebb töltést képes tárolni. Ha a kapacitás az eredeti érték 80 százaléka alá csökken, használhatatlanná válik, ami mind okoseszközöknél, mind pedig elektromos autóknál ismert probléma. A kutatók erre reagáltak új megközelítéssel: az elhasználódást kezelhető folyamatként vizsgálták.

Forradalmi akkumulátor-helyreállító technológia

A kísérletek során arra jutottak, hogy az akkumulátorok degradációja hasonlít egy betegség lefolyására, amelyben egy kulcsfontosságú alkotóelem károsodik, miközben a többi alkatrész továbbra is működőképes marad. A meghibásodott komponens azonosításával és célzott kezelésével sikerült olyan módszert kidolgozni, amely ismét száz százalékra növeli az elöregedett akkumulátor funkcionalitását. A megoldás egy speciális anyag kifejlesztéséhez vezetett - ez visszapótolja az elveszett lítiumionokat, megnövelve az akkumulátor élettartamát és teljesítményét.

A kutatók szerint az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy olyan molekulát találjanak, amely injektálható az elöregedett akkumulátorokba, és közben nem zavarja meg azok működését. Az anyagnak több szigorú kritériumnak is meg kellett felelnie: oldódnia kellett az akkumulátor elektrolitjában, miközben teljesen kompatibilis maradt a többi alkotóelemmel.

A megfelelő jelölt kiválasztásához a kutatók mesterséges intelligencia szoftvert alkalmaztak, amely digitális molekuláris adatokat elemzett. Ennek eredményeként az LiSO₂CF₃ molekulát azonosították, amely minden követelménynek megfelelt. Ráadásul viszonylag olcsón előállítható és a legtöbb kereskedelmi forgalomban lévő akkumulátorhoz alkalmazható.

A helyreállítási folyamat egyszerű: az anyagot az akkumulátor aktív lítiumionokat tartalmazó részébe injektálják. A reakció során kis mennyiségű gáz keletkezik, majd az akkumulátor újratölthetővé válik. A tesztek jelentős javulást mutattak: az akkumulátor átlagos ciklusszáma 1500-ról 12 ezerre nőtt, amivel messze túlszárnyalja azoknak az eszközöknek az élettartamát is, amibe beépítik. Ez növeli a teljesítményt, közben pedig csökkenti a környezetterhelést, hiszen kevesebb akkumulátor végzi káros hulladékként.

Lépés a fenntarthatóbb jövő felé

Ez a felfedezés túlmutat a tudományos jelentőségén, mivel valódi előnyöket kínál a fenntartható energiafelhasználás területén. Ahogy az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek, a lítium-ion akkumulátorok helyreállításának képessége komoly gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel járhat.

Az élettartam meghosszabbítása és a gyakori akkumulátorcserék csökkentése hozzájárulhat a már mai is döbbenetes mennyiségben keletkező elektronikai hulladék minimalizálásához. Emellett a hatékonyabb akkumulátorok megbízhatóbb és költséghatékonyabb energiatárolási megoldásokat biztosíthatnak számos iparág számára.

Címlapkép: Matti Blume - Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS