Egyre gyakoribb a licit az ingatlanpiacon

2025. 03. 07., 18:05

Kitartóan erős kereslettel és fokozódó tranzakciószámokkal indult az idei év a hazai ingatlanpiacon, ahol az adásvételek zöme, 75 százaléka még mindig alkuval zárul, de a csökkenő kínálat miatt egyre gyakoribb jelenség a licit is. Az eladók a tavalyihoz képest kevesebbet, átlagosan 6 százalékot engednek a vételárból, míg a licitálók átlagosan 5 százalékkal kínálnak többet a kiszemelt ingatlanért. A licitálók 57 százaléka fővárosi vagy Pest vármegyei ingatlanra tett ajánlatot, míg az alkudozók esetében a vidéki tranzakciók felé billen a mérleg (59 százalék).

2024 a vevők évének számított a hazai ingatlanpiacon: a megújuló otthonteremtési támogatások a gyermeket tervező családok, míg a csökkenő kamatszint és a 10 százalékos önerő lehetősége az első lakásukra szerződők körében fokozta a vásárlási kedvet. Emellett a negyedik negyedévben visszatértek a befektetők is a hazai ingatlanpiacra, ami szintén jelentősen gyarapította a tranzakciók számát.

„A tavalyi év ingatlanpiaci trendfordulót hozott: többéves rekordot döntött a kereslet, így a 2023-as évben bent ragadt, túlárazott vagy rosszabb állapotú ingatlanok nagy része is kisebb-nagyobb alku árán, de gazdára találhatott. Az országos értékesítési adataink szerint az adásvételek 82 százaléka irányár alatt zárult. Ilyenkor az eladók átlagosan 7 százalékot engedtek a hirdetési árból, míg a vásárlók ötöde 10 százalékos, vagy annál is nagyobb mértékben érvényesíthette a vevői alkut tavaly" – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Volt olyan ingatlan, amelyet az irányárhoz képest végül 100 millió forinttal kisebb összegért adott oda a tulajdonos, azonban az igazán jó ajánlatokért tavaly is versenyre keltek a vevők: az adásvételek 4 százalékában licithelyzet alakult ki az érdeklődők között, volt, aki a hirdetésben szereplő árnál 27 millió forinttal többet kínált, hogy biztosan övé legyen a kiszemelt otthon.

A vevői érdeklődés – részben az állampapír-kifizetéseknek is köszönhetően – a 2025-ös év elején is további csúcsokat döntött: az első két hónapban zárult tranzakciók száma a Duna House becslése alapján az előző év azonos időszakához képest 8 százalékos erősödést mutat. Országos szinten tavalyhoz képest enyhült ugyan, de még mindig az alkudozók aránya a jelentősebb: a tranzakciók 75 százalékában az irányárhoz képest átlagosan 6 százalékot engedtek az árból az eladók. Az irányáron szerződők aránya közel 20 százalékra emelkedett idén.

Licithelyzet azonban idén már nem csak a kiemelten jó ajánlatok esetében várható: az árszint mellett a kínált ingatlanok minősége, az adott ingatlantípus elérhetősége, valamint elhelyezkedése is befolyásolja a kereslet mértékét, és így az ingatlanokért kínált árat is.

„Az idei évben a kínálat enyhébb intenzitással tudja csak lekövetni az erősödő keresletet, így a licit várhatóan egyre gyakoribb vendég lesz az üzletzárások körében. A kereslet a jó minőségű, azonnal költözhető ingatlanok felé tolódott, ennek megfelelően harmadrészt a nagyon jó állapotú, közel 30 százalékban pedig a jó állapotú otthonokra ajánlottak a kértnél magasabb árat a vevők” – hangsúlyozta Máté Ferenc.

2025 első két hónapjában 6 százalékra emelkedett az irányár feletti áron kötött adásvételek aránya, a vevők pedig átlagosan 5 százalékkal többet kínáltak a hirdetési áron felül, ami a Duna House adatai szerint 100 ezer és 11,5 millió forint közötti összeggel növelte az eladóknak fizetett vételárat.

A licit inkább fővárosi, az alku inkább vidéki jelenség

A licittel zárult tranzakciók 57 százalékában fővárosi vagy az agglomerációs településeket is magában foglaló, Pest vármegyei ingatlanok szerepeltek, míg a 2025-ben eddig alkuval zárult ügyletek 74 százaléka vidéki volt.

Az idén zárult budapesti tranzakciók 10 százalékában licitáltak egymásra a vevőjelöltek, ez az arány a vidéki területeken mindössze 4 százalék. Vidéken viszont némileg jelentősebb az alkudozók aránya, ahol a tranzakciók 77 százalékát fedik le az irányár alatt zárult adásvételek, míg Budapesten a tranzakciók 69 százalékában volt érvényesíthető a vevői alku.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS