Légiközlekedés

A hétvégén több ezer utast érintő fennakadások történtek Európa repterein. Kiderült, hogy ransomware támadta meg a kontinens legnagyobb légiközlekedési rendszereit.

Ugyanannak a kínai gyártónak a járművei ütköztek össze gyakorlatozás közben. Az eset rávilágít, mekkora kihívásokkal jár az alacsony magasságú légtér használata.

Egy autonóm közlekedési megoldásokban élen járó vállalat poggyász-, rakomány- és személyszállító járművei a világ összes repterét meghódíthatják. Most új befektetések gazdagítják a céget.

Egy amerikai repülőgépgyártó a felére csökkentheti a kontinensek közötti repülési időt. Ehhez az elképesztő eredményhez „le kell halkítani” a hangrobbanást, és a cég azt állítja, hogy képes is rá.

A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet arra kényszerítheti az európai repülőtereket, hogy csökkentsék a repülőgépek utasszámát. Nem holnap történik meg, de nyilvánvalónak látszik a kényszerpálya.

Pilóta nélkül is képes lesz eljutni 4000 kilométerre lévő célállomására az a repülőgép, amit most hadrendbe állítanak. Az önvezető jármű hidrogén-üzemanyaggal működik.

Egy európai üzem akkora kapacitással kezdi meg az e-metanol gyártását, hogy azzal már a nem elektrifikálható ágazatokat is képes ellátni. A fenntartható üzemanyag a hajózás és a légiközlekedés mellett a vegyiparban is zöld áttörést hozhat.

A repülőgépgyártó a Norsk e-Fuellel közösen vág bele a projektbe, a fenntarthatóbb légiközlekedés megteremtéséért, aminek kulcsa a szintetikus üzemanyagok új generációja. A cél érdekében a norvég vállalat egyik legfontosabb befektetőjévé lépett elő.

Bár még messze jár attól, hogy repülőgépet is vezessen, a mesterséges intelligencia egy kritikus területen már képes fokozni a repülés biztonságát, és ez a karbantartást összetett feladata. Az AI okosszemüvegbe integrálva segítheti a jövőben a szakembereket.

Egyetlen országból sikerült akkora megrendelést elhoznia az Archer Aviatonnak, ami önmagában fellendíti az elektromos repülőgépet fejlesztő vállalatot, sőt, talán az egész eVTOL-ágazatot.

Az autógyártó az amerikai Joby Aviationnal közösen alkotta meg az ötüléses, 320 km/órás végsebességre képes légi járművet.

A technológia dollármilliárdokban mérhető energia, karbantartási és költségmegtakarítást jelenthet a jövőben. Az új jégmentesítés titka egy levélformájú felület, ami akár egy hétig kitart.

A két óriásvállalt együttműködése a DHL Express GoGreen Plus szolgáltatás keretében jött létre. A program arról szól, hogy a Google eszközeinek expressz szállításához a jövőben fenntartható repülőgép-üzemanyagot kell használni, három kontinensen.

A hangnál gyorsabban, legénység nélkül is képes lesz naponta többször 100 kilométeres magasságban haladni, ami 2,5-szer annyi, mint amire bármely ma létező, kifutóról felszálló repülő képes.

Az XPeng autógyártó egyik leányvállalatának fejlesztésében készülő kétszemélyes, elektromos repülőgép végrehajtotta az első hazai felszállását. A vállalat azt tervezi, hogy a légitaxi 2024 utolsó negyedévében már előrendelhető lesz.

Az eredetileg űrhajózási és repülőgép-alkatrészeket gyártó, török Aviterra nagyértékű afrikai és közel-keleti szerződéseket kötött egy forradalmi jármű, a PAL-V Liberty értékesítésére. Utóbbi holland gyártója egy dubaji ügyfél számára készíti el az első nagy flottát.

Egy amerikai és egy ázsiai vállalat együttműködésében jön létre a LUFT – PINOY eVTOL, amit a partnerek az együttműködésük csúcspontjának, egyben a közlekedés jövőjének neveznek. Akadnak olyan területek a világon, ahol megváltást jelent majd.

Először katonai célokra vetik be, két légibázis között, de szinte biztos, hogy a technológia utat talál a civil életbe és a logisztikába is. Az Amerikai Légierő és az Xwing közös programjában készült repülőgép emberi beavatkozás nélkül juttatja célba a rakományt.

Megtalálták a megoldást a helikopter-balesetek jelentős részére: ki kell vonni a pilótafülkéből az emberi tényezőt – legalábbis olyan repülések és manőverek során, amelyek a legtöbb tragédiát okozzák. A Rotor innovációja nagyot szólhat, mert mai, létező helikopterekben is bevezethető.

Pár nap és bárki megnézheti az X-59-est, ami teljesen átírhatja a polgári repülés szabályait – feltéve, ha a technológiája beköltözik új utasszállítók meghajtórendszereibe. A NASA és a Lockheed Martin építette jármű az első olyan hangsebességgel szálló repülőgép, ami nem idéz elő hangrobbanást.

A gyártó 100 százalékban fenntartható üzemanyag (SAF) előállításával áll a repülőgépipar és a légiközlekedés emissziócsökkentésének szolgálatába. A napokban sikeresen be is fejezte a speciális hajtómű földi tesztelését.

Az innovatív, fenntartható üzemű repülőgép vészhelyzetekben, például bozót- és erdőtüzek esetén teheti a legnagyobb szolgálatot, de polgári utazásra is kiváló. A jármű megvalósítása célegyenesbe fordult, miután a tervező házaspár többmillió dolláros támogatást zsebelt be hozzá.

Az amerikai vállalat Midnight névre keresztelt járműve egy teljesen elektromos, függőleges le- és felszállásra képes (eVTOL) légitaxi, ami négy év masszív tesztelés után ért fontos mérföldkőhöz. Láthatáron a légügyi hatóság engedélye.

Innovatív megoldás született arra, hogy egy sebesen száguldó repülőgép burkolatának és alkatrészeinek felhevülése ne okozzon gyors, akár végzetes anyagfáradást. A módszer a légköri sebességrekordok új szintjét hozhatja el.

A brit fejlesztésű, akár zöld hidrogénnel is repülni képes teherdrónok az egész világon megváltoztathatják a légi áruszállítás ma ismert képét. A fuvarozás költségeinél már csak a karbonkibocsátás mértéke lenne kisebb, ha globálisan is elterjednének.

Csupán napenergia és hidrogén felhasználásával kerüli meg a Földet a fenntartható repülés új, ikonikus léghajója, a Solar Airship One. A tervezett táv pont annyi, mint a bolygó kerülete (kb. 40 ezer kilométer), viszont az út során nem lesz szükség egyetlen gramm karbonkibocsátásra sem.

Új műholdas megfigyelőrendszer kiépítésére kötött szerződést az Európai Űrügynökség (ESA), hogy valós időben, az űrből tudjon nyomon követni minden egyes légijáratot, felszállástól landolásig. A rendszer létrehozását a Malaysia Airlines 370-es járatának (MH370) katasztrófájával indokolták.

Távolsági járatokat teljesítene vadonatúj repülő-konstrukciójával a Venus Stargazer, amibe befektetett az Airbus Ventures is. A sugár- és rakétahajtóművek kombinációjával tervezett hiperszonikus gép az űr megközelítésével juthat el egy óra alatt a világ egyik végéről a másikra.

Hamarosan a világon elsőként szállíthatnak fizető utasokat, miután megkapták a járműre az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) különleges légialkalmassági bizonyítványát. Az engedély birtokában egyrészt megnyílt a lehetőség az éles tesztelésre, amivel tervezhetővé válik a piacra lépés is.

Egyre indokoltabb a fenntartható repülőgép-üzemanyagok és a főleg ingázásra alkalmas elektromos repülőgépek fejlesztése. Főleg a magánszektorban lenne komoly jelentősége a zöld fordulatnak a repülés terén.

Többszáz megrendelést kapott egy svéd repülőgépgyártó olyan elektromos és hibrid üzemre képes légi járművekre, amelyekkel többszáz kilométeres járatokat lehet indítani. Sok férőhely nem lesz rajta, de az ingázó közlekedést így is forradalmasíthatja.