Először katonai célokra vetik be, két légibázis között, de szinte biztos, hogy a technológia utat talál a civil életbe és a logisztikába is. Az Amerikai Légierő és az Xwing közös programjában készült repülőgép emberi beavatkozás nélkül juttatja célba a rakományt.
Egy speciálisan átalakított Cessna 208B Grand Caravan segítségével demonstrálták annak a merevszárnyú teherszállító repülőgépnek a képességeit, amit egyelőre két légibázis közötti pont-pont repülésre terveznek használni, de nyilván sokkal kiterjedtebb célja is van vele az Amerikai Légierőnek és különösen az Xwing Inc-nek.
A technológiát bemutató Engineering.com emlékeztet: „a modern konfliktusokban axióma, hogy a logisztika megnyeri a háborúkat, az összekapcsolt globális gazdaságban pedig a békét is megnyeri”. A légi árufuvarozásban 2023-ban közel 16 millió tonna rakományt szállítottak világszerte. Ez így egy 335 milliárd dolláros piacot jelent, és nem csak a teherszállítást végző vállalatok profitálnak belőle: sok légitársaság számára a teherszállítás hozza a bevételek akár egyharmadát.
Az amerikai légierőt jó ideje érdekli a légi közlekedés hatékonyságának problémája, és évek óta vizsgálja az autonóm üzemeltetés lehetőségeit. A légierő AFWERX nevű innovációs részlege és Autonomy Prime nevű kutatási programja magáncégekkel együttműködve igyekszik felgyorsítani az autonóm rendszerek tesztelését. Ebben értek el áttörést néhány héttel ezelőtt, amikor a program partnere, a Xwing sikeresen teljesített egy teljesen autonóm logisztikai küldetést: a kaliforniai Riverside-ban található March Air Reserve Base-ről a Sacramento melletti McClellan légibázisra vitt rakományt. A teherszállítást teljes egészében emberi beavatkozás nélkül hajtották végre.
Az Autonomy Prime program két szempontból jelentős. Az első az, hogy a pontról pontra történő autonóm légi teherszállítás fontos szerepet játszik a légierő agilis harci alkalmazási koncepciójában, ami kisebb repülőterekre szétszórt repülőgépeket és felszereléseket igényel. Ezt a hagyományos légi szállítás átalakítása nélkül lehetetlen személyzettel működő repülőgépekkel megvalósítani. A második, és talán még jelentősebb hatás az, hogy az Xwing tesztrepülőgép nem prototípus vagy katonai repülőgép, hanem egy polgári lajstromozású Cessna 208B Grand Caravan, ami 1400 kilogramm körüli hasznos teherbírásával könnyű utasszállító és teherszállító repülőgépként vált népszerűvé: amerikai légitársaságok széles körben használják is, regionális áruelosztásra.
Technikailag tehát arról van szó, hogy az Xwing önvezető rendszeréhez még csak nem is kellett teljesen új repülőgépet építeni, és immár bizonyítottan integrálható szabványos, tanúsítvánnyal rendelkező repülőgépekbe, beleértve a hagyományos, mechanikusan működtetett vezérlőfelületeket és a szabványos motorvezérlő rendszereket. Mivel a rendszer már jól működik egy olyan repülőgépvázon, amelyet a csomagszállítók Amerika-szerte általánosan használnak, a humán pilóta ilyen módon történő helyettesítése már csak a Szövetségi Légügyi Hivatal jóváhagyásának kérdése. A tesztrepülőgép egyébként 2020 óta repül önvezető módon, és mostanra, mielőtt nyilvánosan is bemutatták volna, 250 repülést teljesített és 500 órát töltött a levegőben.
A technológia egyik lehetséges folyománya a hagyományos repülések egy részének automatizálása lehet. Ez a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy a nagyobb és egymástól jelentős távolságra lévő légibázisok között humán pilótával juttatják célba a szállítmányokat, míg a kisebb repterek és logisztikai telephelyek felé kisebb teherbírású, de autonóm repülőgépek osztják el az árut. Mint látszik, e koncepció miatt az embereknek még jó ideig nem kell szögre akasztani a pilótakabátot, de az Autonomy Prime öles lépést tett a végső robotrepülőgép megalkotása felé.
Gábor János
Főoldali kép: Xwing
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
