A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint az európaiak a korábbinál optimistábbak a jövőt illetően, az Európai Unióba vetett bizalom pedig 2007 óta a legmagasabb szinten van.
Az európaiak 51 százaléka bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. Az EU-ba vetett bizalom szintje a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59 százalék). Az európaiak 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, ami az elmúlt 17 éves időszak másik rekordja. A válaszadók közel háromnegyede (74 százalék) érzi magát az EU polgárának, ami az utóbbi több mint két évtizedben mért legmagasabb szint. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (61 százalék) derűlátó az EU jövőjét illetően. Az uniós polgárok 44 százaléka továbbra is pozitív képet alkot az EU-ról, míg 38 százalékuk semleges, 17 százalékuk pedig negatív képet.
Pozitív tendenciák figyelhetők meg a felmérésben részt vevő csatlakozásra váró országokban is. A polgárok többsége bízik az EU-ban: Albániában 81 százalék, Montenegróban 75 százalék, Koszovóban 70 százalék, Grúziában 58 százalék, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában 56 százalék, Moldovában pedig 52 százalék a bizalom foka. Törökországban a megkérdezettek 42 százaléka bízik az EU-ban (négy százalékponttal több, mint az előző felmérés alkalmával), Szerbiában pedig 38 százalék ugyanez az érték (+ 2 százalékpont). Az egyesült királyságbeli válaszadók 38 százaléka szintjén osztja ezt a véleményt (+ 6 százalékpont).
Tíz válaszadóból közel hét (69 százalék) egyetért abban, hogy az EU elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy világgazdasági szinten megvédje Európa gazdasági érdekeit, 69 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a nehézségekkel küzdő világban.
Az európaiak szerint az Uniónak középtávon leginkább a biztonság és a védelem (33 százalék), a migráció (29 százalék), a gazdaság (28 százalék), az éghajlat és a környezet (28 százalék), valamint az egészségügy területén kellene fellépnie (27 százalék). Ugyanakkor a polgárok 44 százaléka véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére; ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban, valamint a migráció kérdésének kezelése (27–27 százalék). Ami a tiszta ágazatra vonatkozó uniós fellépés konkrét területeit illeti, az európaiak úgy vélik, hogy az EU-nak elsősorban a megújuló energia kérdését (38 százalék) kell előnyben részesítenie, amelyet a fenntartható mezőgazdaságba (31 százalék), az energetikai infrastruktúrába (28 százalék) és a tiszta technológiákba történő beruházások (28 százalék) követnek.
Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb, mint valaha, mind az EU egészét tekintve (74 százalék), mind az euróövezetben (81 százalék). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 48 százaléka jónak látja (2024 tavasza óta egy százalékpontos emelkedés), míg 43 százaléka rossznak tartja (két százalékpontos emelkedés). Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2019 ősze óta folyamatosan javul. A polgárok jelentős része (49 százalék) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban tíz válaszadó közül csaknem kilenc (87 százalék) egyetért azzal, hogy a háború sújtotta lakosságot humanitárius támogatásban kell részesíteni. Az uniós polgárok 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, 68 százalékuk pedig helyesli az Ukrajnának biztosított pénzügyi támogatást. Tízből hatan értenek egyet azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy az EU katonai felszerelések beszerzését és szállítását finanszírozza Ukrajna számára.
Egy tizenöt válaszlehetőséget tartalmazó listából a polgárok továbbra is az ukrajnai háborút jelölték meg a legfontosabb uniós szintű kérdésként (31 százalék) – ezt követi a bevándorlás (28 százalék) és a nemzetközi helyzet (22 százalék). Az európai válaszadók 76 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.
Európai Bizottság
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.