Bajnok újrahasznosítás: hulladékolajból szuperkondenzátor, elektromos autókhoz

Bajnok újrahasznosítás: hulladékolajból szuperkondenzátor, elektromos autókhoz
ESGHírek  |  2024. 12. 03., 15:10

A használt olaj átalakítása rendkívül hatékony energiatárolóvá, egyben elektromos autók alkatrészévé, olyan fenntartható megoldás, amire régóta várt a világ. Az egyik legnehezebben kezelhető hulladék kulcsfontosságú nyersanyaggá válhat az e-mobilitásra átálló autóipar számára.

Kínai kutatók rukkoltak elő azzal az új technológiával, ami hulladékolajat alakít át rendkívül hatékony energiatárolóvá. Az innováció nemcsak a fenntartható hulladékkezelés problémájára kínál megoldást, hanem az elektromos járművek és megújuló energiaforrások hatékonyabb energiatárolását is elősegítheti.

A szuperkondenzátorok a villámgyors töltési és kisütési képességük miatt egyre népszerűbbek a nagy teljesítményű alkalmazásokban, például az elektromos autóknál. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatói most bemutatták, hogyan hasznosítható a hulladékolaj az ilyen eszközök előállításában.

„A hulladékolaj újrahasznosítása nemcsak környezetbarát megoldás, hanem kimagasló elektrokémiai tulajdonságokkal rendelkező szuperkondenzátor-anyagokat is eredményez – mondta a kutatást vezető Dr. Suyun Xu. A pórusszerkezet optimalizálása és a nitrogén-dopping alkalmazása révén sikerült olyan teljesítményt elérnünk, ami új távlatokat nyithat a fenntartható energiatárolás terén.”

Hulladékból érték

A Sanghaji Tudományos és Technológiai Egyetem, valamint a Tongji Egyetem kutatócsoportja linolsavat és melamint használt alapanyagként, hogy nitrogénnel dúsított hierarchikus porózus szenet (HPC-t) hozzanak létre. Ezek az anyagok kiválóan alkalmasak szuperkondenzátor-elektródák előállítására, köszönhetően a nagy felületüknek és a jó vezetőképességüknek. Az előállítási folyamat során a kutatók kálium-hidroxidot (KOH) alkalmaztak, ami a hőkezelés során akár 3474,1 m²/g felületű anyagokat hozott létre. A HPC-k pórustérfogatának több mint 70 százalékát közepes méretű pórusok teszik ki, amelyek nagyban javítják az ionok szállítási hatékonyságát – ez kulcsfontosságú az energiatárolás szempontjából – hangsúlyozza a tudósok közleménye.

A kutatás eredményei nemcsak az energiatárolás területén hozhatnak áttörést, hanem hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság fejlődéséhez is. Az új technológia révén ugyanis csökkenthető a hulladék mennyisége, miközben lehetővé válik nagy hatékonyságú energiatárolók előállítása.

A nitrogén-dopping, amelyet melamin segítségével értek el, növelte a HPC-k vezetőképességét és aktív helyeket hozott létre a szénvázban, így fokozva az elektrokémiai reakcióképességet. Az ilyen módon létrejött szuperkondenzátorok 2000 töltési-kisütési ciklus után is megőrizték teljesítményük 86,5 százalékát.

A Sanghaji Tudományos és Technológiai Egyetem fejlesztése sokkal tisztább és hatékonyabb energiatárolási lehetőségeket kínálhat, különösen az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és más modern technológiák számára. A hulladékból értékteremtő megközelítés jelentős lépést jelenthet a fenntartható energiagazdálkodás irányába, hiszen a használt olaj a legnehezebben semlegesíthető anyagok egyikeként nyersanyagává válhat a magas karbonkibocsátású eljárással gyártott energiatároló egységek alkatrészeinek.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS