Akár 40 százalékkal tovább bírhatják az elektromos autók akkumulátorai, mint eddig hittük

Akár 40 százalékkal tovább bírhatják az elektromos autók akkumulátorai, mint eddig hittük
Gábor János  |  2024. 12. 10., 12:10

Váratlan eredményeket mutat be egy kutatás az elektromos járművek akkumulátor-élettartamáról. A jelenlegi laboratóriumi teszteknél pontosabb megközelítéssel kiderült: az EV-akkumulátorok sokkal hosszabb ideig működhetnek, mint eddig gondolták.

Az amerikai Stanford Egyetem tanulmánya szerint megfelelő akkumulátor-kezelési szoftverekkel – amelyek jobban tükrözik az elektromos autók mindennapi igénybevételét – teljesen más eredmények jönnek ki az élettartamra vonatkozóan. A kutatás rávilágított, hogy az EV-tulajdonosoknak hosszabb ideig nem kell akkumulátort cserélniük, mint azt eddig bárki sejtette. Ez nemcsak anyagi megtakarítást jelent, hanem a fenntarthatóságot is elősegíti – állítják a tudósok.

Az elektromos autók elterjedését támogató kormányzati ösztönzők és az ezer kilométeres hatótávolságra törekvés jelentős mértékben csökkentette a „hatótávpara” problémáját. Ettől függetlenül sokan még mindig aggódnak az akkumulátorok élettartama miatt – annak ellenére azok költsége az elmúlt évtizedben a tizedére csökkent. Tegyük hozzá: még így is egy átlagos EV árának körülbelül egyharmadát teszi ki az akkumulátorcsomag.

Túl pesszimista tesztek miatt hisszük rövidebbnek az akkumulátor-élettartamot

A Stanford Egyetem Precourt Energia Intézete és a SLAC Nemzeti Laboratórium szakértői arra jutottak, hogy a laboratóriumi akkumulátorteszteket jelenleg nem valós használati körülmények alapján végzik. Az iparági szabvány szerint az akkumulátorokat állandó lemerítési és újratöltési ciklusoknak vetik alá, ami nem tükrözi az EV-k mindennapi használatát.

És tényleg: mégis ki vezet addig, amíg teljesen lemerül alatta az elektromos autó és hányan lehetnek, akik csak rövid időre állnak meg, így nem töltik fel teljesen az akkumulátort? Sőt: a tesztek eddig arra sem világítottak rá, hogy mi történik egy akkumulátor állapotával, ha azt ténylegesen használják – ahelyett, hogy egy laboratóriumban kisütnék, majd újra feltöltenék, sokszor egymás után.

„Meglepő módon a valódi vezetési körülmények, például a gyakori gyorsítás és fékezés, a rövid megállók, valamint a hosszabb pihenőidők kedvezően hatnak az akkumulátorok élettartamára” – állapította meg Simona Onori, a kutatás egyik vezetője.

Miért bírják jobban az akkumulátorok a valóságban?

A kutatók négy különböző akkumulátor-lemerítési profilt terveztek, amelyek valós vezetési adatokat tükröztek, majd két év alatt 92 kereskedelmi forgalomban kapható lítium-ion akkumulátort teszteltek. Az eredmények szerint a dinamikusabb, valósághű használati profilok növelték az akkumulátorok élettartamát. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a hirtelen gyorsítások nem növelik az akkumulátor elhasználódását, sőt, bizonyos esetekben lassítja is az öregedését. Kiderül továbbá, hogy nem ideális, ha az akkumulátorok folyamatosan használatban vannak (például szállítójárműveknél), de az sem, ha hosszabb időre inaktívak. Az optimális élettartam a kettő között található, ami a legtöbb EV-felhasználó számára reális forgatókönyv.

Az eredmények már most alkalmazhatók a gyakorlatban

„A jövőben rendkívül fontos lesz az új akkumulátorkémia és -tervezés értékelése valósághű igényprofilok alapján. A kutatók most újraértékelhetik a feltételezett elöregedési mechanizmusokat a kémia, az anyagok és a cellák szintjén, hogy mélyebb megértést nyerjenek. Ez elősegíti olyan fejlett vezérlési algoritmusok kifejlesztését, amelyek optimalizálják a meglévő kereskedelmi akkumulátor-architektúrák használatát” – magyarázta Le Xu posztdoktori kutató.

A Stanford Egyetem tudósa úgy véli, az autógyártók kisebb szoftveres módosításokkal már most beépíthetik a felfedezésüket az akkumulátor-kezelő rendszerekbe, és ez nemcsak az elektromos autók piacán jelenthet előnyt, hanem az energiatárolás vagy akár az orvosi eszközök, például implantátumok esetében is. A felfedezés új perspektívát nyit az elektromos járművek technológiájában, és tovább erősítheti a zöld átállás melletti érveket.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 23., 13:05
Idén havi 14 535 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
2025-01-23 18:15:00
Az utasbiztosítások negyedét kötik kimondottan síelésre, a november óta megkötött utasbiztosítások átlagos díja pedig közel 11 ezer forint volt. A legtöbben autóval mennek valamelyik síparadicsomba, az országok listáját pedig utcahosszal vezeti Ausztria – derült ki a Netrisk saját adataiból.
2025-01-23 17:20:00
Az elmúlt években Európában Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak emelkedése, amivel a bérleti díjak megugrása szorosan nem tartott lépést. Ugyan a kínálat növekedhet az albérletpiacon, de várhatóan 2025-ben sem torpan meg a bérleti díjak emelkedésének üteme, vagyis a bérlők még magasabb árakkal szembesülhetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.