Akár 40 százalékkal tovább bírhatják az elektromos autók akkumulátorai, mint eddig hittük

Akár 40 százalékkal tovább bírhatják az elektromos autók akkumulátorai, mint eddig hittük
Gábor János  |  2024. 12. 10., 12:10

Váratlan eredményeket mutat be egy kutatás az elektromos járművek akkumulátor-élettartamáról. A jelenlegi laboratóriumi teszteknél pontosabb megközelítéssel kiderült: az EV-akkumulátorok sokkal hosszabb ideig működhetnek, mint eddig gondolták.

Az amerikai Stanford Egyetem tanulmánya szerint megfelelő akkumulátor-kezelési szoftverekkel – amelyek jobban tükrözik az elektromos autók mindennapi igénybevételét – teljesen más eredmények jönnek ki az élettartamra vonatkozóan. A kutatás rávilágított, hogy az EV-tulajdonosoknak hosszabb ideig nem kell akkumulátort cserélniük, mint azt eddig bárki sejtette. Ez nemcsak anyagi megtakarítást jelent, hanem a fenntarthatóságot is elősegíti – állítják a tudósok.

Az elektromos autók elterjedését támogató kormányzati ösztönzők és az ezer kilométeres hatótávolságra törekvés jelentős mértékben csökkentette a „hatótávpara” problémáját. Ettől függetlenül sokan még mindig aggódnak az akkumulátorok élettartama miatt – annak ellenére azok költsége az elmúlt évtizedben a tizedére csökkent. Tegyük hozzá: még így is egy átlagos EV árának körülbelül egyharmadát teszi ki az akkumulátorcsomag.

Túl pesszimista tesztek miatt hisszük rövidebbnek az akkumulátor-élettartamot

A Stanford Egyetem Precourt Energia Intézete és a SLAC Nemzeti Laboratórium szakértői arra jutottak, hogy a laboratóriumi akkumulátorteszteket jelenleg nem valós használati körülmények alapján végzik. Az iparági szabvány szerint az akkumulátorokat állandó lemerítési és újratöltési ciklusoknak vetik alá, ami nem tükrözi az EV-k mindennapi használatát.

És tényleg: mégis ki vezet addig, amíg teljesen lemerül alatta az elektromos autó és hányan lehetnek, akik csak rövid időre állnak meg, így nem töltik fel teljesen az akkumulátort? Sőt: a tesztek eddig arra sem világítottak rá, hogy mi történik egy akkumulátor állapotával, ha azt ténylegesen használják – ahelyett, hogy egy laboratóriumban kisütnék, majd újra feltöltenék, sokszor egymás után.

„Meglepő módon a valódi vezetési körülmények, például a gyakori gyorsítás és fékezés, a rövid megállók, valamint a hosszabb pihenőidők kedvezően hatnak az akkumulátorok élettartamára” – állapította meg Simona Onori, a kutatás egyik vezetője.

Miért bírják jobban az akkumulátorok a valóságban?

A kutatók négy különböző akkumulátor-lemerítési profilt terveztek, amelyek valós vezetési adatokat tükröztek, majd két év alatt 92 kereskedelmi forgalomban kapható lítium-ion akkumulátort teszteltek. Az eredmények szerint a dinamikusabb, valósághű használati profilok növelték az akkumulátorok élettartamát. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a hirtelen gyorsítások nem növelik az akkumulátor elhasználódását, sőt, bizonyos esetekben lassítja is az öregedését. Kiderül továbbá, hogy nem ideális, ha az akkumulátorok folyamatosan használatban vannak (például szállítójárműveknél), de az sem, ha hosszabb időre inaktívak. Az optimális élettartam a kettő között található, ami a legtöbb EV-felhasználó számára reális forgatókönyv.

Az eredmények már most alkalmazhatók a gyakorlatban

„A jövőben rendkívül fontos lesz az új akkumulátorkémia és -tervezés értékelése valósághű igényprofilok alapján. A kutatók most újraértékelhetik a feltételezett elöregedési mechanizmusokat a kémia, az anyagok és a cellák szintjén, hogy mélyebb megértést nyerjenek. Ez elősegíti olyan fejlett vezérlési algoritmusok kifejlesztését, amelyek optimalizálják a meglévő kereskedelmi akkumulátor-architektúrák használatát” – magyarázta Le Xu posztdoktori kutató.

A Stanford Egyetem tudósa úgy véli, az autógyártók kisebb szoftveres módosításokkal már most beépíthetik a felfedezésüket az akkumulátor-kezelő rendszerekbe, és ez nemcsak az elektromos autók piacán jelenthet előnyt, hanem az energiatárolás vagy akár az orvosi eszközök, például implantátumok esetében is. A felfedezés új perspektívát nyit az elektromos járművek technológiájában, és tovább erősítheti a zöld átállás melletti érveket.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 15., 16:20
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.
2026-01-15 11:05:00
2025 végére jelentősen javultak a hazai kkv-szektor várakozásai – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2025 negyedik negyedévében végzett kutatásából, amely 400 hazai kis- és középvállalkozás válaszai alapján mutatja be a szegmens gazdasági várakozásait. A bizalmi index értéke az előző két negyedévhez képest 10 ponttal emelkedett, így jelenleg mínusz 4 ponton áll.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS