Megvalósul „a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása”: Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagjává válik

2024. 12. 12., 14:12

2025. január 1-jétől megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, illetve a Bulgária és Románia közötti belső szárazföldi határokon – döntött az Európai Unió Tanácsa.

„Történelmi pillanat, hogy Bulgáriát és Romániát végre teljes jogú schengeni tagként üdvözölhetjük. A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása volt a személyellenőrzés megszüntetése a két tagállammal közös belső szárazföldi határokon és a közöttük lévő belső szárazföldi határokon. Ez a lépés nemcsak a bolgár és a román állampolgárok, hanem az egész EU javát szolgálja – idézi a Tanács közleménye Pintér Sándor belügyminisztert.

Bulgária és Románia már uniós csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret egyes elemeit, többek között a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket – emlékeztet a közlemény.

A schengeni térség a világ legnagyobb szabad utazási területe. A Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Luxemburg közötti határellenőrzéseket 1985-ben szüntették meg. A schengeni térség jelenleg 29 országot (a 27 tagállamból 25, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) és foglal magában, összesen 420 millió lakossal. A Ciprussal közös belső határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, Írország pedig nem része a schengeni térségnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS