Egymillió új szelektív kukát oszt ki a MOHU 2025 végéig

2024. 11. 27., 07:45

A szelektív hulladékgyűjtést ösztönző programja keretében országszerte több mint egymillió kukát oszt ki a MOHU 2025 végéig lakossági ügyfelek számára olyan területeken, ahol a papír-műanyag-fém hulladékok gyűjtése eddig zsákokban történt, illetve ott, ahol bevezetik a konyhai élelmiszer-hulladékok gyűjtését.

Az eszközöket ingyen biztosítják, azokat a területi szolgáltatók juttatják el a háztartásokhoz. Az edények fele az élelmiszer-hulladékok, a másik félmillió pedig a papír-, műanyag- és fémhulladék szelektív gyűjtésére szolgál majd.

A MOHU és a Mol-csoport vállalta, hogy a következő években több százmilliárd forint értékben fog beruházni a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében. A beruházási sorozat egyik fontos lépéseként osztják ki a több mint egymillió új gyűjtőedényt – hangsúlyozza a MOHU közleménye.

A vállalat igényfelmérése alapján eddig nyolc regionális hulladékgazdálkodási szolgáltató kapott összesen 202 ezer, papír-, műanyag- és fémhulladék szelektív gyűjtésére szolgáló kukát, ezeket 230 településen osztják ki. A kiosztás folyamatos, mostanáig mintegy 100 ezer gyűjtőedény jutott el a háztartásokhoz, ez az év végére 150 ezerre emelkedik.

A korábban használt szelektív szemeteszsákok könnyen elszakadnak, kevesebb hulladékot képesek befogadni, illetve felesleges hulladékot generálnak, míg az új, merevfalú kukák időtállók, segítségükkel a hulladék jobban tömöríthető, a gyűjtés pedig ezzel hatékonyabb – magyarázta a MOHU.

A vállalat az élelmiszer-hulladékok gyűjtésében is jelentős fejlesztéseket hajt végre a körforgásos gazdaság erősítése jegyében. A közlemény szerint a leghatékonyabb megoldást az élelmiszer-hulladék házhoz menő gyűjtése jelenti. Ezért 2024-ben tesztjelleggel, elsősorban 14 településen, azok társasházas övezeteiben biztosítanak 14 ezer 120 literes, gumitömítéssel és patentzárakkal ellátott kukát, illetve a társasházakban található lakásoknak 188 ezer, szag-és kifolyásmentes 5 literes edényt. A házhoz menő gyűjtés már folyamatban van.

A MOHU vállalta, hogy a települési hulladékoknál 2035-ig eléri az Európai Unió által meghatározott 65 százalékos újrahasznosítási arányt. Ez a mutató Magyarországon jelenleg 32 százalék.

Az újrahasznosítási arány növelésének egyik eszköze az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere, amelyben már 5–6 millióra nőtt a naponta visszaváltott palackok, üvegek és dobozok száma. A papír-műanyag-fém hulladékok gyűjtésére kiosztott kukák révén a szelektív gyűjtés mutatói is számottevően emelkedtek: az érintett területeken akár 20–40 százalékkal is nőtt a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége.

A MOHU folyamatosan szerez be új kukákat: a papír-, műanyag- és fémhulladék gyűjtésére további 293 ezer szelektív kukát szerez be és oszt ki 334 településen, míg az élelmiszer-hulladékok gyűjtéséhez további 16 ezer 120 literes, illetve 384 ezer 5 literes edény beszerzése van folyamatban, kiterjesztve a rendszert újabb településekre is. Így 2025 végére országszerte több mint egymillió új kuka kerül majd a lakossághoz – ígéri a MOHU. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS