Új szélenergia-rekord: a világ második legnagyobb szélturbinája épül Dániában

Új szélenergia-rekord: a világ második legnagyobb szélturbinája épül Dániában
ESGHírek  |  2024. 12. 12., 12:12

A gigantikus szélerőmű nem csak a méretei és a termelési kapacitása miatt érdemel kiemelt figyelmet, hanem azért is, mert a működése során közel száz százalékban elkerüli a karbonkibocsátást.

Európai célkitűzések megvalósításában vállal szerepet a Siemens Gamesa legújabb szélturbina-prototípusa, ami a világ második legnagyobb tengeri szélturbinájaként évente 55.424 tonnával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A teljesítménye várhatóan el fogja érni a 21 megawattot – osztotta meg a gyártóra hivatkozva az offshoreWIND.

A hatalmas szerkezet elemeit a Dániába szállítás után a Østerild szélturbina-tesztközpontban fogják összeszerelni. Az óriási, 11x11 méteres gondola szállítása komoly logisztikai kihívást jelentett: az útvonal mentén lámpaoszlopokat és közlekedési táblákat kellett eltávolítani, hogy a szállítmány elérje Hvide Sande kikötőjét, majd Hanstholmon keresztül Østerildet – jelentette a Danish Broadcasting Corporation.

A 170 méteres toronyra szerelt turbina magassága eléri majd a 300 métert, amely jelentősen túlszárnyalja a jelenlegi legnagyobb, 14 és 15 MW teljesítményű prototípusok 280 méteres magasságát.

A fejlesztés az Európai Bizottság részleges finanszírozása mellett zajlik, az ún. HIPPOW (Highly Innovative Prototype of the most Powerful Offshore Wind turbine generator) projekt keretében. Az EU Innovációs Alap által nyújtott támogatás lehetővé teszi a világ legnagyobb tengeri szélturbina prototípusának tesztelését és tanúsítását.

Rekordhatékonyság és zöld innovációk

„Csak alapos tesztelés után döntünk arról, hogy egy új terméket kereskedelmi projektként is telepítjük-e, ugyanakkor alapvetően hiszünk a tengeri szélerőművek piacában, és sürgetőnek tartjuk ezek kapacitásainak gyors bővítését a klímacélok eléréséhez” – nyilatkozta a Siemens Gamesa.

A turbina nemcsak mérete, hanem újdonságai révén is egyedülálló. A prototípus a tiszta energia termelésével 99,93 százalékos relatív kibocsátás-csökkentést ér el, magyarán a működése ennyivel kevesebb üvegházhatású gázzal jár ahhoz képest, mintha hagyományos megoldásokkal termelnének 21 megawatt energiát. A fejlesztés jelentősen hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, valamint az európai klímacélok megvalósításához.

Az új turbina egyébként várhatóan 40 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújt, mint a Siemens Gamesa jelenlegi legnagyobb, 14-15 MW-os platformja. Az innovációk nemcsak hatékonyságban és megbízhatóságban, hanem költséghatékonyságban is túlszárnyalják a jelenlegi technológiai állapotot.

Az Østerildben kerülő prototípus évente mintegy 7000 dán háztartás energiaellátását biztosítja, miközben jelentősen csökkenti a fosszilis energiaforrások iránti igényt. A HIPPOW projekt hozzájárul az Európai Zöld Megállapodás és a REPowerEU terv célkitűzéseihez, elősegítve a kontinens dekarbonizációját és megújuló energiaforrásokkal való ellátását, ezzel a Siemens Gamesa ismét bebizonyította, hogy a tiszta energia jövőjének alakításában meghatározó szerep jut a technológiai innovációknak és az európai összefogásnak.

A címlapkép korábbi projektről készült. Fotó: Siemens Gamesa

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS