Vállalkozások az Európai Unióban: a legfontosabb adatok

2024. 12. 09., 14:09

A 2023-ban az Európai Unióban működő mintegy 33 millió vállalkozás 163 millió embert foglalkoztatott, a „cégek” összes bevétele meghaladta a 38 000 milliárd eurót.

Az Eurostat összefoglalója a fenti adatokat cégméret, illetve nemzetgazdasági ágak szerint is lebontja.

Nagyvállalatok, közepes cégek, mikro- és kisvállalkozások

Nagyvállalatok. A 249 főnél több alkalmazottal rendelkező 53 000 nagyvállalat az EU versenyszférájában működő összes vállalkozás kevesebb mint 0,2 százalékát tette ki. Ezek a cégek foglalkoztatták ugyanakkor a munkaerő több mint egyharmadát (58,4 millió fő, 36 százalék), és realizálták a nettó forgalom több mint felét (19 600 milliárd euró, 51 százalék).

A közepes méretű vállalkozások (50–249 fő foglalkoztatott) a vállalkozások összlétszámának kevesebb mint 1 százalékát adták (246 000 vállalkozás, 0,8 százalék), a versenyszférában dolgozók 15 százalékát (24,5 millió főt) foglalkoztatták, a nettó forgalomból pedig 17 százalékos (6500 milliárd eurós) szeletet hasítottak ki.

Mikro- és kisvállalkozások. A legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások képviselték a túlnyomó többséget (32,4 millió vállalkozás, 99 százalék). Ezeknél a vállalkozásoknál dolgozott a versenyszférában foglalkoztatottak közel fele (80,1 millió fő, 49 százalék). Nettó forgalmuk 12,2 billió euró volt, ami közel egyharmados súlyt (32 százalék) jelent.

Ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatások

A szolgáltatások területén működő vállalkozásokhoz folyt be a nettó forgalom közel egyharmada (12 000 milliárd euró, 31 százalék). Ebben a nemzetgazdasági ágban 20,6 millió vállalkozás működött (a vállalkozások 63 százaléka), és itt dolgozott a versenyszférában foglalkoztatottak több mint fele (85,4 millió fő, 52 százalék).

Az ipar a teljes forgalom 33 százalékát (12 500 milliárd euró) termelte 2023-ban. Az iparvállalatok a vállalkozások összlétszámának 7 százalékát adták (2,5 millió vállalkozás), a versenyszférában dolgozó munkaerőnek ugyanakkor több mint ötödét foglalkoztatták (33,5 millió fő, 21 százalék).

A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az „uniós összbevétel” 30 százalékát (11 500 milliárd eurót) könyvelték el, a foglalkoztatotti létszám 18 százalékával (30 millió fő). Ebben a nemzetgazdasági ágban 5,8 millió vállalkozás működött (az összes vállalkozás 18 százaléka).

Az építőipar a vállalkozások összlétszámának 12 százalékát (4 millió), a teljes bevételnek 6 százalékát (2300 milliárd euró) adta, és 14,1 millió főt (9 százalék) foglalkoztatott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS