Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozó megkérdezésén alapuló nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.
Az ipari metaverzum alaptechnológiái –a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.
Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.
A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.
Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.
Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38 százalék), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38 százalék), az autóipar (29 százalék), az adatközpontok (28 százalék), az elektronikai (26 százalék), illetve az élelmiszer- és italipar (26 százalék) alkalmazza ezeket.
A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.
Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43 százalék).
Mérhető előnyök globálisan
Az ipari metaverzum beruházásai világszerte dinamikusan növekednek. Az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a szektorban; a megkérdezett vállalatok 38,4 százaléka már aktívan használja az iparimetaverzum-technológiákat, és további 35,1 százalékuk teszteli azokat. Kína szorosan követi, a cégek 37,9 százaléka már alkalmazza, míg közel 40 százalékuk teszteli a megoldásokat. Németország szintén kiemelkedő helyen áll, ahol a vállalatok 34 százaléka használja, közel 32 százalékuk pedig teszteli a technológiákat. Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság és India is előrelépéseket mutat, ezekben az országokban a cégek 21–27 százalékát jellemzi az aktív használat és 29–36 százalékuk pedig teszteli az iparimetaverzum-megoldásokat.
A technológiák bevezetése ugyan széles körű és gyorsuló ütemű, a beruházások mértéke azonban a gyártók típusa szerint jelentős eltéréseket mutat. Észak-Amerika az alkalmazás mélységében, azaz a metaverzum-technológiák integrálásának átfogóságában és intenzivitásában (23 százalék) is vezet. Európában ez az arány 19 százalék, míg az ázsiai csendes-óceáni térségben mindössze 15 százalék. Az iparágak közül a diszkrét gyártók körében a legnagyobb az alkalmazás aránya (25 százalék), őket követik a tételes gyártók (16 százalék), a folyamatos gyártók (14 százalék), végül pedig az infrastruktúra és a közszolgáltató szektor (14 százalék).
Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.
Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.
A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.
Partnerekben rejlik a fejlesztések hatékonysága
Az ipari metaverzum technológiájának hatékony bevezetését alapvetően befolyásolják a partnerségek és együttműködések. A területen vezetőnek számító cégek sikerének egyik kulcsa, hogy egyszerre több rendszerintegrátor és technológiai szolgáltatóval dolgoznak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a metaverzum-alkalmazások több helyszínen és osztályon is skálázhatóvá váljanak. Ezzel szemben a kisebb vállalatok még nem használják ki teljes mértékben a rendszerintegrátorok nyújtotta előnyöket, és inkább kísérleti vagy pilot projekteket futtatnak egyetlen partnerrel (49 százalék). Az eredmények azt mutatják, hogy a partnerségi stratégiák fejlesztése elengedhetetlen a metaverzum-alkalmazások sikeres integrációjához, amely hosszú távon meghatározza a cégek versenyképességét.
A teljes tanulmány itt érhető el.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
