Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok
2024. 12. 05., 17:05

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozó megkérdezésén alapuló nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái –a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38 százalék), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38 százalék), az autóipar (29 százalék), az adatközpontok (28 százalék), az elektronikai (26 százalék), illetve az élelmiszer- és italipar (26 százalék) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43 százalék).

Mérhető előnyök globálisan
Az ipari metaverzum beruházásai világszerte dinamikusan növekednek. Az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a szektorban; a megkérdezett vállalatok 38,4 százaléka már aktívan használja az iparimetaverzum-technológiákat, és további 35,1 százalékuk teszteli azokat. Kína szorosan követi, a cégek 37,9 százaléka már alkalmazza, míg közel 40 százalékuk teszteli a megoldásokat. Németország szintén kiemelkedő helyen áll, ahol a vállalatok 34 százaléka használja, közel 32 százalékuk pedig teszteli a technológiákat. Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság és India is előrelépéseket mutat, ezekben az országokban a cégek 21–27 százalékát jellemzi az aktív használat és 29–36 százalékuk pedig teszteli az iparimetaverzum-megoldásokat.
A technológiák bevezetése ugyan széles körű és gyorsuló ütemű, a beruházások mértéke azonban a gyártók típusa szerint jelentős eltéréseket mutat. Észak-Amerika az alkalmazás mélységében, azaz a metaverzum-technológiák integrálásának átfogóságában és intenzivitásában (23 százalék) is vezet. Európában ez az arány 19 százalék, míg az ázsiai csendes-óceáni térségben mindössze 15 százalék. Az iparágak közül a diszkrét gyártók körében a legnagyobb az alkalmazás aránya (25 százalék), őket követik a tételes gyártók (16 százalék), a folyamatos gyártók (14 százalék), végül pedig az infrastruktúra és a közszolgáltató szektor (14 százalék).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

Partnerekben rejlik a fejlesztések hatékonysága
Az ipari metaverzum technológiájának hatékony bevezetését alapvetően befolyásolják a partnerségek és együttműködések. A területen vezetőnek számító cégek sikerének egyik kulcsa, hogy egyszerre több rendszerintegrátor és technológiai szolgáltatóval dolgoznak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a metaverzum-alkalmazások több helyszínen és osztályon is skálázhatóvá váljanak. Ezzel szemben a kisebb vállalatok még nem használják ki teljes mértékben a rendszerintegrátorok nyújtotta előnyöket, és inkább kísérleti vagy pilot projekteket futtatnak egyetlen partnerrel (49 százalék). Az eredmények azt mutatják, hogy a partnerségi stratégiák fejlesztése elengedhetetlen a metaverzum-alkalmazások sikeres integrációjához, amely hosszú távon meghatározza a cégek versenyképességét.

A teljes tanulmány itt érhető el.

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 15., 09:25
A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez már nem elég több beruházás, több munkaóra vagy több export. A hazai vállalatoknak magasabb hozzáadott értékre, jobb szervezettségre, erősebb digitalizációra és tudatosabb vezetésre van szükségük – erről beszélt Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a New World Talks 2026 gazdasági konferencián, Budapesten.
2026. 05. 15., 14:05
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.
2026. 05. 15., 17:20
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-14 16:10:00
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS