Jóval infláció feletti betéti kamatokat is kínálnak a bankok

2024. 12. 12., 09:12

A bankok többsége szabad szemmel nem látható kamatot adnak csak a bankbetétre, de találni olyan ajánlatokat is, amelyek 6, 12 vagy 24 hónapos lekötésre jóval az inflációt meghaladó kamatot kínálnak. Még lekötés nélkül is elérhetünk 4 százalékos kamatot – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

December nemcsak a nagyobb kiadások hónapja, hanem sokak számára az extra bevételeké is. A szerencsésebbek ilyenkor kapják meg a munkaadójuktól a pulykapénzüket, bónuszukat, prémiumukat. Ez együtt vagy akár külön is akkora plusz bevétel lehet, amit még akkor sem érdemes parlagon hagyni, ha később el akarjuk költeni. A magas inflációjú évek ismét hozzászoktatták az embereket ahhoz, hogy ne nézzék tétlenül a pénzük elértéktelenedését, hanem keressenek befektetési lehetőséget akár rövidebb távra is a számlájukon lévő vagy oda érkező és a mindennapi kiadásaikhoz nem szükséges összegnek. Amit ráadásul már decemberben hizlalhatnak az állampapírok kamatfizetései, illetve a lejáró állampapírok tőkeértéke.

A bankok többsége jelenleg csak egészen pici, szinte elhanyagolható kamatot kínál az ügyfeleknek arra az esetre, ha betétként lekötik a pénzüket. Találni azonban néhány ajánlatot a piacon, amelyben akár a jelenlegi és 2025-ben várható inflációnál jóval magasabb kamatot is el lehet érni. A Bank360.hu összeszedte, hol mekkora kamatot találnak azok, akik 6, 12 vagy 24 hónapra lekötnék a pénzüket bankbetétben.

Aki egyáltalában nem akarja lekötni a pénzét, de mégis szeretné, ha az kamatozna, akkor a Magyar Cetelem Banknál talál látra évi 4 százalékos kamatot (EBKM 4,07). A Cetelemnél az ott nyitott takarékszámlán 6 hónapos lekötésre lehet a legmagasabb, 6,25 százalékos éves kamatot elérni, az EBKM 6,35 százalék. Ha ennél valamivel hosszabb időre, 8 hónapra kötjük le a pénzt, akkor az éves kamat kereken 6 százalék. A Gránit Bank KamatMax betétjénél 5,00 százalék a kamat 6 hónapos lekötéssel. A Magnet Banknál féléves lekötésre 4,20–4,73 százalékos kamatot lehet elérni a különböző betéti konstrukciókban. Az Oberbank 3,90 százalékot ad 6 hónapra, a legalább 8 milliót lekötőknek pedig 4,40 százalékot. Rajtuk kívül az OTP Banknak van még jó ajánlata az ügyfelei egy szűkebb körének: új forrásra kínál 6,5 százalékos kamatot 6 hónapos lekötésre azoknak, akiknek van lakossági Bázis bankszámlájuk, amihez Prémium Next szolgáltatás kapcsolódik.

Azoknak, akik egy évre keresnek lekötési lehetőséget, a Cetelem 5,75 százalékos betéti kamatot kínál, másfél évre 5,50-et százalékot. Ha ennél hosszabb időre is tudjuk nélkülözni a megtakarított pénzünket, akkor két évre még mindig évi 5,25 százalékot. A Gránitnál a jegybanki alapkamathoz kötött, azzal együtt változó KamatMax Plusz betét kamata jelenleg 4,75 százalék egy évre. A sávos kamatozású Felemelő betét 12 hónapra 4,45 százalék, amiért elvárás az aktivált bankkártya is. A Magnetnél 4,61-es, az Oberbanknál összegtől függően 3,7–4,2 százalékos kamatot találni jelenleg éves lekötésre.

Ezeket a banki kamatajánlatokat érdemes összevetni azzal, hogy 2025-re mekkora pénzromlás várható. A friss novemberi KSH-adat 3,7 százalékos inflációt mutatott. Ehhez képest a kormány jövőre 3,2, az MNB 2,7–3,6, a piaci elemzők pedig 3,5–4,0 százalékos inflációt jósolnak. A Bank360.hu szakértői szerint jól látszik, hogy még a pesszimistább várakozásoknál is találhatunk jóval magasabb betéti kamatot 6 vagy 12 hónapos lekötésre, így mindenképpen érdemes jó ajánlatot keresni, és dolgoztatni a bankban tartott pénzünket.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS