5G-s adatkapcsolattal rendelkező vonat lesz, amelynek a kabinjaiban még akkor is netezhetnek az utasok, amikor a maglev a jelenleg leggyorsabb szerelvények sebességének 2-3-szorosával száguld.
Kína ismét nagyot lép előre a közlekedés technológiai fejlesztésében: a kutatók olyan mágnesvasút (maglev) kifejlesztésén dolgoznak, ami akár az 1000 km/h-s sebességet is elérheti. Az új vonat nemcsak a sebesség, hanem az adatkapcsolat terén is forradalmi újításokat ígér, mivel 5G technológiával biztosítana stabil kapcsolatot a száguldás közben.
Kína jelenlegi nagysebességű vasútjai 350 km/h sebességgel közlekednek, és már most támogatják az 5G adatkapcsolatot, még hosszú alagutakban is. Az új, vákuumcsöves maglev vonat ugyanakkor ennél háromszor gyorsabb lenne, elérve a kereskedelmi repülőgépek utazósebességét. A vákuumcsövek és a mágneses lebegés kombinációja minimálisra csökkenti a légellenállást és a súrlódást, lehetővé téve a rendkívüli sebességeket, amelyek mellett viszont az adatkapcsolat fenntartása komoly műszaki kihívást jelent – írja a South China Morning Post.
A vonat sebessége miatt a jel frekvenciája eltolódik, ami zavarokat okozhat az adatátvitelben. Emellett a vákuumcsövekben a bázisállomások telepítése is kockázatos: ha egy antenna a vibráció miatt elmozdulna, önmagában is súlyos balesetet okozhatna.
A Kelet-Kínai Egyetem kutatói Song Tiecheng professzor vezetésével dolgoztak ki innovatív megoldást a problémára. Javaslatuk szerint két párhuzamos kábelt helyeznének el a vákuumcső belső falán, és ezek elektromágneses jeleket bocsátanak ki, lehetővé téve, hogy a mobiltelefonok és a hálózat közötti kapcsolat folyamatos, illetve stabil maradjon extrém sebesség mellett. A számítógépes szimulációk már igazolták, hogy az új rendszer az 5G szabvány szerint működő adatátvitelt is támogatja.
A technológia fejlesztésében részt vesz a Kínai Űrtechnológiai Tudományos és Ipari Vállalat, ami a világ legnagyobb vákuumcsöves maglev kutatóbázisán, a Sanhszi tartománybeli Datongban kezdte meg a teljes méretű prototípusok hajtóműtesztjeit.
Számos kínai város kérte Peking jóváhagyását az első kereskedelmi vákuumcsöves maglev vonal megépítésére. Ez az új közlekedési forma, amelyet korábban Elon Musk „hyperloop” néven vázolt fel, mára Kína exkluzív projektjévé vált, miután a világ leggazdagabb embere tavaly felhagyott a tervekkel, különböző technológiai és pénzügyi akadályok miatt. Úgy tűnik, a kínaiaknak mindez nem gond: az ország a hyperloop technológia fejlesztését a már meglévő nagysebességű vasúti tapasztalataira alapozza, amelyekbe az elmúlt másfél évtizedben jelentős forrásokat fektetett.
Az első hyperloop vonalak várhatóan 2035-re készülhetnek el, de addig még számos kérdést rendezni kell, a biztonságtól a szabályozáson át a környező infrastruktúráig.
Az egyik lehetséges útvonal Peking és Sicsiacsuang között létesülhet, tehermentesítve a főváros körüli zsúfolt közlekedési hálózatot. Emellett a Kanton és Sencsen közötti szakasz is szóba került, ami két jelentős gazdasági központot kötne össze, és lehetőséget biztosítana a globális kapcsolódásra. Kína új technológiája nemcsak az ország, hanem a világ közlekedését is alapvetően átalakíthatja, új szintre emelve a sebességet, a hatékonyságot és a kapcsolódási lehetőségeket.
A címlapkép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).