Négy év alatt több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek a „sajtkereskedők”

2024. 12. 10., 14:10

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt 8 férfival szemben, akik az áfa fizetés elkerülése érdekében a Közösségből beszerzett sajttermékeket fiktív cégláncolatokon keresztülfuttatva több mint 1 milliárd forint hiányt okoztak a költségvetésnek.

A vád szerint az ügy három vádlottja további bűntársaik közreműködésével 2015 elejétől sajttermékek nagykereskedelmével kezdett foglalkozni. Ennek keretében az Európai Unió területéről – főként Lengyelországból – ún. „eltűnő cégek” nevében behozott sajttermékeket magyarországi cégekből álló fiktív cégláncolat beiktatásával értékesítették azért, hogy a belföldi áfa fizetési kötelezettséget elkerüljék – olvasható a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közleményében.

A belföldi kereskedéshez egyikük már működő, rendezett adóhatósági előélettel rendelkező, ún. „tiszta” cégét használták fel. A tényleges értékesítést végző céget biztosító üzlettárs havonta rendszeres díjazásban részesült azért, mert társainak hozzáférést adott a cég bankszámlájához, továbbá felhatalmazta őket számlák és szállítólevelek kiállítására. A bűnös szövetség harmadik tagja a közreműködéséért szintén jutalékot kapott minden leszállított kamionnyi áru után.

A vádlottak egyike a vevőkkel tartotta a kapcsolatot és koordinálta a szállításokat. Emellett a banki pénzügyi műveleteket és a megrendelést is kézben tartotta.

Miután az adóhatóság valamelyik közbeiktatott cégadószámát törölte, a vádlottak azonnal egy másik céget kezdtek el felhasználni a fiktív számlázásra. Előfordult, hogy a közbeiktatott cég bejegyzett tulajdonosa és képviselője nemlétező személy volt, akinek a nevére hamis okmányok felhasználásával került az üzletrész.

A vádlottak által közel négy éven át működtetett céghálózat összesen több mint 1 milliárd forinttal károsította meg a magyar költségvetést.

Az ügyészség a három férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. Társaiknak a közreműködésük folytán okozott vagyoni hátrány mértékének megfelelően minősülő költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetve közokirat-hamisítás bűntette miatt kell felelniük. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS