Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség

Itt találod az összes cikket a „Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség” témában!

Négy év alatt több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek a „sajtkereskedők”

Négy év alatt több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek a „sajtkereskedők”

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt 8 férfival szemben, akik az áfa fizetés elkerülése érdekében a Közösségből beszerzett sajttermékeket fiktív cégláncolatokon keresztülfuttatva több mint 1 milliárd forint hiányt okoztak a költségvetésnek.
2024. 07. 30., 15:40
Önrevízió keretében rendezték köztartozásaikat a dél-alföldi „utalvány-specialisták”

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt több száz személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban vádat emelt egy béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozó cégcsoport adóelkerülő szolgáltatásait igénybe vevő 23 cégvezetővel szemben.

2024. 06. 18., 13:40
Nemzetközi keretek között csalták az áfát a kecskeméti autónepperek

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy gépjármű kereskedelemre szakosodott bűnözői csoporttal szemben. Az elkövetők az áfafizetési kötelezettség kijátszása érdekében cseh és magyar honosságú cégeket felhasználva több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

2023. 09. 11., 09:22
321 céget fantomizált az „üzleti angyal”

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt vádat emelt egy férfival szemben, aki magát „üzleti angyalnak” nevezve, egy 12 főből álló bűnszervezet irányítójaként adótartozással terhelt cégek fiktív átvételét és vagyonuk eltüntetését szervezte.

2023. 02. 28., 18:08
Hatáskörével visszaélve kedvezett ismerőseinek a földhivatal ügyintézője

A Kecskeméti Járási Ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, költségvetési csalás és termőföld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat azzal a földhivatali szakügyintézővel szemben, aki hivatali hatáskörével visszaélve, szabálytalan eljárásával ismerősei számára termőföldeket segített telephellyé átminősíteni.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS