321 céget fantomizált az „üzleti angyal”

2023. 09. 11., 09:22

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt vádat emelt egy férfival szemben, aki magát „üzleti angyalnak” nevezve, egy 12 főből álló bűnszervezet irányítójaként adótartozással terhelt cégek fiktív átvételét és vagyonuk eltüntetését szervezte.

A vád szerint a tatabányai férfi hosszú évek óta köztartozással rendelkező cégek pénz fejében történő fiktív átvételével és vagyonelemeik kimentésével foglalkozott. A sokrétű és jól szervezett tevékenység zavartalan folytatása érdekében a férfi egy 12 főből álló bűnszervezetet épített fel, amelybe többek között a fiát, valamint két ügyvédet is bevont. Az ügyfelek előtt „üzleti angyalnak” nevezte magát, mint aki az adótartozást felhalmozó cégek üzleti életből történő kivezetéséhez hatékony segítséget nyújt – olvasható a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közleményében.

A bűnszervezetet irányító férfi interneten és szórólapokon egyaránt hirdette magát, de híre a cégüktől szabadulni kívánó cégvezetők körében is elterjedt, akik különböző közvetítőkön keresztül léptek vele kapcsolatba. A bűnszervezetbe bevont strómanok a köztartozást felhalmozó és emiatt eladóvá vált gazdasági társaságok üzletrészeit jelképes összegért megvásárolták, annak nevét, székhelyét és egyéb elérhetőségeit megváltoztatták annak érdekében, hogy az adóhatóságot megtévesszék és így az adó behajtását megakadályozzák. A változások cégnyilvántartási bejegyzésében két ügyvéd is közreműködött.  A bűnszervezet tagjai a cégek átjátszása során arra is ügyeltek, hogy látszólag megnöveljék a társaság vagyonát. Ehhez a tatabányai férfi fia által kitalált, ténylegesen nem működő applikációhoz kapcsolódó, csekély piaci értékű kuponokat több millió forint értékű vagyonelemként vittek be a társaságba. A vádlottaknak a csalárd cégátruházások mellett az átvett cégek vagyonának – főként gépjárműveknek – fiktív szerződésekkel való elrejtése, valamint céges bankszámlákon lévő pénzek jogosulatlan felvétele miatt is felelniük kell.

A 641 oldalas vádirat szerint összesen 321 gazdasági társaság eltüntetése írható a férfi által működtetett bűnszervezet számlájára, amely miatt 42 személlyel szemben került sor vádemelésre, míg további több mint háromszáz gyanúsított esetében az ügyészség megrovást, illetve feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott.

Az ügyészség a társai tevékenységét irányító férfit bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint 321 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja és ezért vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy feltételes kedvezménnyel nem szabadulhat. Az ügy további vádlottjainak bűnszervezetben részvétel, sikkasztás, költségvetési csalás illetve közokirat-hamisítás miatt kell felelniük.

Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék hoz döntést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS