Közép-Magyarország az ingatlanpiac motorja

A KSH adatai szerint 2023-ban 30 ezer adásvétel történt a közép-magyarországi régióban, ennek döntő része, 71,3 százaléka Budapesten. Az Otthon Centrum szakembereinek várakozása szerint a térségben idén ennél 15 százalékkal több adásvétel várható, a régióban az év végig így több mint 35 ezer tranzakció valószínűsíthető.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy 2023-ban a legtöbb adásvétel a fővárosban történt. A listavezető a XIII. kerület, 2 824 adásvétellel, majd ettől kissé lemaradva következik a XI. kerület 2321, majd a XIV. kerület 2036 tranzakcióval. A további sorrend a III., VIII., IX., és a VII. kerület. Az első húsz helyre az agglomeráció településeiből csak Érd fért be, 561 tranzakcióval, míg a régió városai közül csupán Vác és Dunakeszi emelkedik ki, kicsivel több mint 350 adásvétellel.

A szakember arra is kitért, hogy ezer lakosra vetítve általában más sorrend alakul ki az adásvételek számában, ez azonban most csak részben igaz. Az első helyen a térség egyik legkisebb települése, Tésa található 53,8 ezrelékkel, amelyet ezúttal Budapest két belső városrésze, a VI. és a VII. kerület követ, 26,8 és 26,6 ezrelékkel. Említést érdemel a XIII., IX. és VIII. kerület után a sorban hetedik Tápiógyörgye 21,6 ezrelékkel, illetve a Tésával szomszédos Bernecebaráti is. A sor legvégén a tranzakció nélkül maradt Lórév, valamint Letkés, Váckisújfalu és némi meglepetésre Verőce található, ezer lakosra vetítve 2 adásvétellel.

A vándorlási számokat összevetve kiemelkedő a közép-magyarországi régió többlete. A 23 kerület és 18 járás közül 27-ben pozitív volt a 2023-as vándorlási mérleg. A sor legvégén végzett XVII. és XXII. kerületek esetében is mindössze kicsivel 3 ezrelék alatti elvándorlás mérhető.

A legtöbb járásra és kerületre évek óta pozitív vándorlási mérleg jellemző és ez nem alakult másként tavaly sem. A legnagyobb, 13,6 ezrelékes vándorlási nyereség a XI. kerületben tapasztalható, amelyet a Ráckevei járás 11,9 és a Pilisvörösvári járás 9,8 ezrelékkel követett. A fővárosból a XIV., XIII. és V. kerület emelkedik ki, míg Pest vármegyéből a Gödöllői és a Budakeszi járás, ahol tavaly 5 ezreléket meghaladó vándorlási többletet regisztráltak.

„Az adatok ismeretében nem meglepő, hogy az ország legdrágább térsége Közép-Magyarország” – mutatott rá Soóki-Tóth Gábor, aki az Otthon Centrum közreműködésével értékesített ingatlanok összegzése után elmondta: idén a fővárosban a téglalakások átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint, de a legdrágább II. kerületben már majdnem 1,5 millió forint a négyzetméter fajlagos átlagára. A panellakások esetében a fővárosi átlagérték 806 ezer forint, míg a legdrágább XI. kerületben már 975 ezer forintért cseréltek tulajdonost a panellakások. A használt házak esetében a 741 ezer forintos, átlagos négyzetméterárnál jóval többet kérnek a rekorder II. kerületben, ahol az 1,29 millió forintos átlagérték az év első kilenc hónapjának legmagasabb értéke ebben a szegmensben.

Pest vármegyében a fajlagos átlagár valamivel mérsékeltebb ugyan, de a fővároshoz közelebbi településekre ez kevésbé igaz. A téglalakások 690 ezer forintos, Pest vármegyei átlagára a Budakeszi járás településein a legmagasabb, négyzetméterenként kereken 1 millió forinttal. A panellakások 615 ezer forintos átlagára a Szentendrei járásban 750 ezer forinttal a legmagasabb, míg a használt házak 515 ezer forintos, fajlagos átlagára szintén a Budakeszi környékén a legmagasabb, négyzetméterenként 770 ezer forinttal.

Ahogy a szakember megjegyezte, minden szegmensben egyértelműen látszik, hogy az előbb felsorolt járási átlagok a főváros közelségével és a település méretével egyenes arányban emelkednek, a Szentendrén irányadó 830 ezer forintos átlagos négyzetméterár pedig már a fővárosi átlagértéknél is magasabb.