Az ügy tizenkilenc vádlottja közül hét az általuk létrehozott bűnszervezet tagjaként vett részt a bűncselekmények elkövetésében.
A vádirat egészen 2017-ig tekint vissza. A fő vádlott ekkor hozta létre azt a bűnszervezetet, amelynek segítségével különböző vállalkozások munkavállalóit tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív cégekbe jelentették be annak érdekében, hogy a szervezet szolgáltatásait megrendelő valódi foglalkoztatók el tudják titkolni a munkáltatáshoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket, továbbá hamis számlák befogadásával jogosulatlanul vonhassanak le általános forgalmi adót – foglalja össze az „üzleti tervet” a Heves Vármegyei Főügyészség közleménye.
A bűnszervezeti céghálózatba valós gazdasági tevékenységet nem végző fő- illetőleg alvállalkozó gazdasági társaságok tartoztak, amelyeket – a részben szlovák állampolgárságú – vezető tisztségviselőik helyett a bűnszervezet vezetői irányítottak egy központi irodából. Itt készítették elő azokat a színlelt szerződéseket, melyeket a megbízók jellemzően a fővállalkozókkal kötöttek meg. A rövid életű alvállalkozói cégek alapvetően a munkavállalók fiktív bejelentésére, illetve valótlan tartalmú számlák kiállítására szolgáltak. Működésük körében a bűnszervezet irányítói könyvelők és ügyvédek közreműködését is igénybe vették.
Mindez egészen 2021 szeptemberéig tartott, amikor a nyomozó hatóság egy összehangolt akció keretében rajtaütött a szervezeten, melynek két vezetője és egyik tagja ezt követően letartóztatásba került. Az akkor megindult nyomozás milliárdos nagyságrendű vagyoni hátrányt tárt fel, amelyet az elkövetők a Magyar Állam központi költségvetésének okoztak.
A főügyészség az igen terjedelmes nyomozati anyag alapján jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a terhelteket. Velük szemben végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint legtöbbjük esetében indítványozta azt is, hogy a bíróság – akár végleges hatállyal – tiltsa el őket a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.