A harmadik negyedévben is pompásan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók hozamai, a tagok vagyona 2164,5 milliárd forintos csúcsra ért. Ez lesz az az összeg, amit elvileg jövőre felhasználhatnak lakáscélra is – írják a Bank360.hu szakértői. A pénztárak taglétszámának csökkenése hosszú idő óta először megállt, a befizetések rekordot döntöttek.
Rekord rekord hátán az idén az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint minden kiválóan alakult, a harmadik negyedévben még a taglétszám csökkenése is megállt: szeptember végén 1 069 383 tagjuk volt, 547 fővel több, mint június végén. Utoljára 2021 utolsó negyedévében fordult elő taglétszám-növekedés a pénztáraknál. A 2008-as pénzügyi válság óta szinte minden negyedévben csökkent a tagok száma, 15 év alatt a 60 vizsgált negyedévből csak hat alkalommal fordult elő eddig bővülés.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei is szépen alakultak: a tagok által befizetett tagdíj az első kilenc hónapban megközelítette a 95,4 milliárd forintot, amit a munkáltatók további 33,4 milliárddal fejeltek meg, ezen felül az adóhatóságtól is visszakapott a tagság csaknem 20 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót. A tagok csaknem 15, a munkáltatók pedig több mint 9 százalékkal többet fizettek be a pénztárakba, mint tavaly, és az adóvisszatérítés összege is bő 10 százalékkal nőtt, amiből arra lehet következtetni, hogy egyre magasabb összeget fizet be a tagság.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók teljesítményére a tavalyi rekordok után az idén sem lehet panasz. Szeptember végéig 184,9 milliárd forintot nyertek a befektetéseiken a tagok, ami ugyan elmarad a tavalyi 209,4 milliárdos rekordtól, de mindenképpen kiemelkedőnek számít. Ráadásul az idén a 2023-as 17,6 százalékosnál sokkal alacsonyabb, 4 százalék alatti átlagos inflációval lehet számolni, ezért az eddigi adatok alapján vaskos reálhozam várható az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a Bank360.hu szakértői szerint.
A nyugdíjalapok árfolyama történelmi csúcson jár, a jelentősebb pénztárak és portfóliók is kiemelkedően jól teljesítenek. A legnagyobb taglétszámú OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár dinamikus alapja például most november utolsó hetéig már csaknem 20 százalékos hozamot ért el, de a pénztár növekedési alapja is 15,5 százalékot szedett magára. A legnagyobb hazai nyugdíjpénztári portfólió, az OTP kiegyensúlyozott alapja is bőven kétszámjegyű hozamot ért el eddig, 10,9 százaléknál járt november 21-én, az ezeknél alacsonyabb kockázatú alapoknál is reálhozam van, 6,7–7,5 százalék között alakult a teljesítményük.
A teljes szektorról elmondható, hogy minél kockázatosabb, részvényeket magasabb arányban tartó nyugdíjalapot választott valaki, annál magasabb hozamot érhetett el az idén. Ez a stratégia hosszú távon is működött az MNB friss tanulmányának megállításai szerint.
A befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően tovább nőtt a tagok egyenlege is. A harmadik negyedév végén a 2164,5 milliárd forint volt a pénztári alapokban, ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag számláján már több mint 2 millió forint volt. Az MNB ugyanakkor a legújabb Pénzügyi stabilitási jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az átlagot néhány ezer kiemelkedően magas egyenlegű tag húzza fel. A tagság csaknem felének még félmillió forintja sincs a pénztárban, és a háromnegyedük egyenlege nem éri el a 2 millió forintot.
Jövőre ezek az egyenlegek adómentesen felhasználhatók lesznek lakáscélra, a tagok a saját és a közeli hozzátartozók ilyen jellegű kiadásait is finanszírozhatják majd a pénztári megtakarításból. Mindössze 38 ezer olyan pénztártag van azonban, akinek a megtakarítása meghaladja a 10 millió forintot, vagyis elegendő lehet jövőre egy átlagos nagyobb lakás megvásárlásához felvett hitelnél önerőként. Hacsak nem zöld lakáshitellel veszi az ingatlant, vagy adja a 35 év alatti gyerekének jelzálogkölcsönhöz, mert akkor 10 százalékos önerő is elég lehet. A csak saját erős lakásvásárlás és hitelfelvétel mellett jelzálogkölcsönök törlesztésére is sokféle célú lakásfelújításra is költhetik a nyugdíjpénzüket a tagok egy évig. A kormány úgy számol, hogy 2025-ben mintegy 300 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarítást használhatnak fel lakáscélra. A pénztáraknak tájékoztató levelet kell küldeni a tagoknak erről, amiben azt is meg kell írniuk, hogy a tag pontosan mekkora összeget használhat fel ilyen célokra.
Az extra pénzkivét lehetőségének a pénztárak nyilván nem örülnek, hiszen a bekövetkező vagyonvesztés mellett az ezzel járó feladatok plusz terhet rónak rájuk, márpedig a működésüket így is szűkös forrásokból fedezik. A harmadik negyedév végén is veszteséges volt a szektor, miután a működési költségek meghaladták a bevételeket. Emellett az is aggaszthatja az ágazatot, hogy a pénztári tagság egyre idősebb, ami veszélyeztetheti a pénztárak hosszú távú működését.
A 2011-es államosítás óta a még működő magánnyugdíjpénztáraknak nagyjából 50 ezer tagjuk maradt mostanra. A piaci szereplők száma kettőre csökkent az idén, ezzel indokolja az MNB, hogy 2024. második negyedévét követően nem ad ki újabb adatokat a szektorról. “Tekintettel arra, hogy 2024. III. negyedévtől a magánnyugdíjpénztárak száma kettőre csökkent, ezért bizalmassági okokból adataikat a továbbiakban nem publikáljuk” - közlik a statisztikában.
Annyit lehet csak tudni a háztartási számlákról szóló statisztika alapján, hogy az előzetes adatok alapján szeptember végén 329,7 milliárd forint volt a magánnyugdíjpénztárakban, 15,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a növekedést pedig vélhetően döntő részben a hozamok okozták, mivel a magánnyugdíjpénztárak által elvárt tagdíj összege minimális.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Minden korábbinál több áram fogyott november 22-én a déli órákban; az igények 30 százalékát az atomerőmű szolgálta ki.