Csak Nógrád vármegyében nem nőtt az elektromos töltőberendezések száma a II. negyedévben

2024. 12. 09., 23:09

Fél év alatt közel 300 új engedélyköteles elektromos töltőberendezés létesült országszerte. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb e-mobilitás jelentése szerint 2024 júniusában már 2811 darab töltőberendezés állt rendelkezésre, ami az előző negyedévhez viszonyítva 7,1 százalékos bővülést jelent.

A legtöbb töltőállomás 2024 második negyedévében továbbra is a fővárosban (970 db), valamint Pest vármegyében (380 db) volt elérhető. Az előző negyedévhez képest Nógrád kivételével minden vármegyében emelkedett a berendezések száma, a legnagyobb bővülés Tolna vármegyében volt, ahol 36 százalékkal nőtt a töltőállomások száma – tájékoztatott a MEKH.

   Töltőberendezések darabszáma az időszak utolsó napján:


A 2811 töltőberendezésen 2024 közepére összesen 5636 csatlakozó állt az autósok rendelkezésére. Továbbra is a váltakozóáramú csatlakozók adják a rendelkezésre álló csatlakozó túlnyomó többségét, 2020 elejétől kezdődően szinte folyamatosan 75–78 százalék közötti ezen csatlakozók részaránya.

A 2023-as évet jellemző csökkenő tendencia után újra növekedni kezdett a töltésre felhasznált energia mennyisége.  Az összes töltésre fordított energia a vizsgált negyedévben 5.966 MWh volt, ami az előző negyedévhez képest 8,1 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb növekedés Zala vármegyében történt, ahol 65,2 százalékkal nőtt a forgalom. Zalát követi Veszprém (43,3 százalék), Somogy (40,8 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (29,9 százalék) vármegye.

A vizsgált időszakban a töltések száma 4,6 százalékkal növekedett, míg 2024 első negyedévében 270 613 darab töltést regisztrált a Hivatal, addig a második negyedév végén ez a szám meghaladta a 283 ezret.

A töltőállomások interaktív térkép formájában is megtekinthetők a MEKH oldalán.
Az engedélyköteles elektromos töltőberendezésekről szóló beszámoló elérhető a MEKH honlapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS