A vállalatok még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a Párizsi Megállapodás kulcsfontosságú céljainak teljesítésére, amivel 1,5 Celsius-fok alatt maradhatna a globális felmelegedés mértéke – derül ki az EY nemzetközi klímaaktivitási barométeréből.
Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb – Kínában csupán 8 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32 százalék. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66 százalék, illetve 59 százalék – köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4 százalék hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17 százalék számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.
Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.
„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak — hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. – A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti.”
Az átlállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.
Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését
Az EY egy korábbi hazai kutatásában Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70 százalék) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36 százalék) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58 százalék). Emellett a válaszadók 40 százaléka a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.