A brit fejlesztésű, akár zöld hidrogénnel is repülni képes teherdrónok az egész világon megváltoztathatják a légi áruszállítás ma ismert képét. A fuvarozás költségeinél már csak a karbonkibocsátás mértéke lenne kisebb, ha globálisan is elterjednének.
A légi árufuvarozás továbbra is a leggyorsabb módja az áruk globális elosztásának, de a magas költségek és a rendelkezésre álló alacsony kapacitás megnehezíti, hogy teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek a benne rejlő lehetőségek. A Droneliner viszont azt ígéri, hogy átalakítja az iparágat egy új repülő modellel, ami személyzet nélkül, távirányítással juttatja célba a rakományt. A londoni székhelyű légiközlekedési vállalat állítása szerint az új gépek több mint 70 százalékkal csökkenthetik a légi árufuvarozás költségét, ami így a tengeri szállítás költségeivel lenne egyenértékű. További előny, hogy ezzel a megoldással sokkal több árut is lehetne légi úton szállítani.
A Droneliner fejlesztés alatt álló repülőgépébe 40-nél is több átlagos méretű szállítókonténert lehet majd berakodni.
A szállítmányozási ágazatban most használt teherszállító repülők főként átalakított utasszállítók, így a szabvány konténerek nehezen helyezhetőek el a hajlított oldalú géptörzs belsejében. A kialakítás nagyon sok üres, kihasználatlan teret eredményez, de nem elég hatékony a berakodás sem, hiszen a reptéri dolgozók akár négyszer is újra kipakolják a rakteret, mire a lehető legtöbb árut bezsúfolják. További probléma, hogy járványok esetén még tovább nőnek az ellátási lánc késlekedései és költségei.
A Droneliner karosszériája ehhez képest sima élekkel rendelkező, dobozszerű kialakítást kapott, így a szélesre nyíló orr részen át, a rámpákon keresztül egyszerűen és gyorsan ki-betologathatók a normál méretű, intermodális szállítmányozási konténerek. Ennek a folyamatnak a jelentős része már jobban automatizálható (önmagában az árumozgatás költségein több mint 90 százalékot lehetne spórolni) és utána a fedélzeten sincs szükség személyzetre, hiszen a repülő távirányítással startol, repül és landol.
Típusától függően a Droneliner egy vagy két turbóventilátoros hajtóművet kap. A hatékonyságot támogatja, hogy a repülőgép hibrid meghajtási rendszere a guruláshoz, a felszálláshoz és a leszálláshoz elektromos áramot is használ – a hagyományos benzin mellett. A cég szerint a modelljeik fenntartható üzemanyaggal szintén röpképesek lesznek – ehhez a cég blogja példaként említi a Rolls-Royce fejlesztésében készülő és egyre fontosabb mérföldköveket teljesítő zöld hidrogén meghajtórendszert. Egy vagy több ilyen motor beépítésével a hasznos teher és az üzemanyag aránya 4:1-hez is lehetne a jelenlegi 1:4-hez helyett, és 95 százalékkal csökkenne az emisszió.
A Droneliner jelenleg két típust tervez a repülőből: az egyhajtóműves DL200 összesen 181 tonna rakományt, ezen belül 36–40 konténert tud majd befogadni, míg a háromszintes raktérrel rendelkező, kéthajtóműves DL350 már 318 tonnával és 70–80 konténerrel is elbírna. Mindkét változat hatótávolságát 12 ezer kilométerre szeretnék feltornázni.
A cég úgy véli, hogy a Droneliner platform, amire a modellek épülnek, segíteni fogja a katonai és polgári konténeres árufuvarozás, a légi üzemanyag-utántöltés, a katasztrófaelhárítás, a vírusmentes pilóta nélküli szállítás, valamint a sürgősségi segélyek és ellátmányok célba juttatásának igényeit. A vállalat nem közölt határidőt arra vonatkozóan, hogy az első teherszállító repülőgépe mikor kerül gyártásba, de a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának és a költségek csökkentésének fontosságára való tekintettel – és ha tényleg jó a konstrukció – aligha kell rá évtizedeket várni.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció. Fotó: Droneliner
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.