Megtalálták a megoldást a helikopter-balesetek jelentős részére: ki kell vonni a pilótafülkéből az emberi tényezőt – legalábbis olyan repülések és manőverek során, amelyek a legtöbb tragédiát okozzák. A Rotor innovációja nagyot szólhat, mert mai, létező helikopterekben is bevezethető.
Az amerikai MIT-ról indult Rotor Technologies önvezető helikopter létrehozásába vágott, azzal a céllal, hogy forradalmasítsa a légiközlekedés vertikális felszállásra képes (VTOL) eszközeit. A megoldásukkal biztonságosabbá válhat az égbolt, hiszen az autonóm helikopterek új korszakot nyitnának a légiközlekedésben. A munka 2019-ben kezdődött, amikor Hector (Haofeng) Xu, a MIT Repülés- és Űrhajózási Tanszékének doktorandusza, úgy döntött, megtanul helikoptert vezetni. Rájött, hogy rendkívül stresszes feladatba vágott, ami ráadásul tényleg rengeteg veszélyforrást tartogat. Ekkor született meg az önvezetés koncepciója, amire 2021-ben létrehozta a vállalatot.
A direkt cél nem teljesen új jármű építése volt, hanem az, hogy akár meglévő helikoptereket szereljenek fel a legmodernebb autonóm és „fly-by-wire” technológiával – pedig az ilyesmi még szilárd talajon futó autók esetében is rengeteg kihívással jár.
Az ötlet létjogosultságához kétség sem fér, hiszen a kis magánhelikopterekkel való repülés sokkal kockázatosabb, mint elsőre gondolnánk. Míg a kereskedelmi utasszállító repülőgépek rendkívül biztonságosak, évente számtalan haláleset történik kisrepülőkkel és helikopterekkel, különösen permetezés, tűzoltás vagy mentés során. A Rotor megoldásának lényege, hogy a helikoptereket szenzorok és szoftverek sajátos együttesével szerelik fel, kifejezetten azt célozva, hogy autonómmá tegyék a legveszélyesebb repüléseket.
A Rotor autonóm helikopterei felülmúlják a hagyományos akkumulátoros drónokat, mivel gyorsabban és messzebbre képesek nehezebb rakományt szállítani. A megbízható helikoptermodellek utólagos önvezetővé alakításával – vagyis azzal, hogy a találmányuk köré nem kell teljesen új járművet építeni – jelentősen felgyorsították a termék kereskedelmi forgalomba juttatásának folyamatát. A demórepülések sikeresek lezajlottak a vállalat New Hampshire-i központjánál, és az a terv, hogy a vásárlók már idén hozzájuthatnak az első autonóm csodákhoz. „Valóban csak az autonómiára összpontosítunk. Ez az, amire szakosodtunk, és ami szerintünk a legnagyobb változást hozza el, hogy sokkal biztonságosabbá és elérhetőbbé váljon a függőleges repülés” – magyarázta az MIT-nek nyilatkozva Ben Frank kereskedelmi igazgató, nyomatékosítva, hogy más gyártókkal ellentétben nem bajlódnak egy teljesen új helikopter évekig tartó kifejlesztésével.
A Rotor innovatív megoldása egy számítógépekből és motorokból álló „fly-by-wire” rendszer, ami interakcióba lép a helikopter vezérlő funkcióival. Az egyes elemeket az autonóm járműiparból adaptálták, és a „távoli pilóta paradigmájuk” egy olyan jövőt képzel el, amelyben egyáltalán nincsenek emberek a pilótafülkében.
A Rotor és a Robinson Helicopter Companyval kötött stratégiai megállapodást, hogy kihasználja annak beszállítói láncát, meg persze azt, hogy a gyártóval az ügyfelek egy ismerős, sokszor bizonyított VTOL részeként kapják meg az autonóm vezérlést. Az R550X, a Rotor zászlóshajójának számító első helikopter lenyűgöző képességekkel bír: akár 550 kilogramm hasznos terhet tud szállítani, óránként 200 kilométeres sebességgel, ráadásul nem csak rövid távolságokon üzemeltethető, hiszen órákig képes a levegőben maradni. Mindez összességében nem csak biztonságosabb, hanem hatékonyabb repülést, ezáltal teljesen új alkalmazásokat is lehetővé tesz. A Rotor azt tervezi, hogy idén még csak néhány repülőgépet értékesít, de a gyártást minél hamarabb évi 50–100 modellre növeli.
Gábor János
Főoldali kép: Rotor Technologies
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.