Európai országokat marasztalt el a Greenpeace a magánrepülők miatt

Európai országokat marasztalt el a Greenpeace a magánrepülők miatt
2023. 05. 23., 10:23

Egyre indokoltabb a fenntartható repülőgép-üzemanyagok és a főleg ingázásra alkalmas elektromos repülőgépek fejlesztése. Főleg a magánszektorban lenne komoly jelentősége a zöld fordulatnak a repülés terén.

A Greenpeace megsemmisítő jelentést tett közzé az európai magánrepülőgép-használatról: a riport arra világít rá, hogy egész pontosan mely európai nemzetek használnak leggyakrabban magánrepülőgépeket, és járulnak hozzá ezzel nagyon is jelentős mértékben az éghajlatváltozáshoz.

„Az Európai Unió célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, és 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon; így véve ki a részét az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális erőfeszítésekből” – áll a Greenpeace jelentésének bevezetőjében. A riport ennél jóval tovább megy, és részletesen elmagyarázza, hogy a magánrepülőgépek működtetése mennyire szén-dioxid-intenzív megoldás.

Egy Transport & Environment által végzett kutatásból idézve közlik: „a magánrepülőgépek utaskilométerenként jelentősen magasabb kibocsátással rendelkeznek, mint más közlekedési módok: 5–14-szer szennyezőbbek, mint a kereskedelmi járatok, és 50-szer szennyezőbbek, mint a vonatok”. Az Eurostat 2022-ben összegzett adatai alapján hozzáfűzik: „néhány magánrepülőgép óránként két tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg az Európai Unió 27 országában élő lakosok emissziója 2019-ben fejenként 6,8 tonnának felelt meg”. Ugyanennek a szervezetnek a tavalyi számai szerint az az ágazat, amelyben a legnagyobb mértékben nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása a szállítás és raktározás.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azt is megállapította, hogy az ágazaton belül az üvegházhatású gázkibocsátás legnagyobb mértékű növekedése 2030-ig a légiközlekedésben fog bekövetkezni.

A riport megjegyzi: rendkívül sokat ront a helyzeten az, hogy a 2022-ben megtett 572 806 darab magánrepülőgépes utazás mintegy negyede „nagyon rövid távú”, vagyis 500 kilométer alatti volt. Márpedig ekkora távolságok könnyen megtehetőek sokkal kisebb emisszióval járó vonatokkal.

„A magánrepülőgépek elképesztően környezetszennyezőek és általában teljesen értelmetlenek – magyarázta az EuroNewsGreennek Doug Parr, a Greenpeace angliai politikai igazgatója. – Világszerte emberek milliói néznek szembe az éghajlatváltozás okozta káosszal: elveszítik miatta a megélhetésüket vagy még rosszabb helyzetbe kerülnek, miközben egy aprócska kisebbség úgy égeti a repülőgép-üzemanyagot, mintha nem lenne holnap.”

A Greenpeace becslései szerint tavaly hatpercenként szálltak fel magánrepülőgépek az Egyesült Királyságból, ami egyben azt is jelenti, hogy 2022-ben összesen 90.256 ilyen repülőgép indult útnak brit kifutókról, így a szigetország elnyerte a magánrepüléssel legnagyobb emissziót okozó nemzet nem hivatalos címét. A legtöbb utat megtett repülőgépek számát tekintve Franciaország a második helyen végzett, 84.885 darab felszállással, míg Németország a harmadik lett a listán, 58.424 darab magánrepülő indításával.

A Greenpeace jelentés hozzátette: valami nagyon komolyan megváltozhatott Nagy-Britanniában, mert az onnan induló magánrepülőgépek száma 2022-ben elképesztő, 75 százalékos növekedést mutatott.

Gábor János

Főoldali kép: Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS