Tokió-San Francisco egy óra alatt: itt a jövő hiperszonikus utasszállítója

Tokió-San Francisco egy óra alatt: itt a jövő hiperszonikus utasszállítója
2023. 07. 14., 13:08

Távolsági járatokat teljesítene vadonatúj repülő-konstrukciójával a Venus Stargazer, amibe befektetett az Airbus Ventures is. A sugár- és rakétahajtóművek kombinációjával tervezett hiperszonikus gép az űr megközelítésével juthat el egy óra alatt a világ egyik végéről a másikra.

Bár a magyar Kármán Tódorról elnevezett űrhatár, a Kármán-vonal 100 kilométeres magasságáig nem jut majd fel, a Venus Aerospace futurisztikus Stargazerje elég magasra fog emelkedni ahhoz, hogy az utasok lássák a bolygó görbületét. A hiperszonikus sebességet elképesztő magasságban is tartani fogja a sugár- és rakétahajtóművek kombinációjával – állítják a cég alapítói. Sassie és Andrew Duggleby a Business Insidernek adtak exkluzív interjút a Stargazerről.

A tervek szerint 9 Mach, vagyis kb. 11.100 km/h-s sebességgel közlekedő jármű 12 utas szállítására lesz alkalmas, és ezzel a tempóval egy San Francisco-Tokió járat menetideje nem tart majd tovább egyetlen óránál. Ez tizenegyszer gyorsabb, mint egy mai átlagos távolsági repülőút, de még a néhai Concorde-okat is lekörözi: a végsebessége 4,5 félszerese lesz annak, amire a szuperszonikus elődök képesek voltak.

A Venus Aerospace vezetői elmagyarázták: a Stargazer úgy száll majd fel, mint egy hagyományos utasszállító repülőgép – vagyis sugárhajtóművekkel, de a lakott területektől távol rakétahajtóművekre fog váltani. Ezek teszik lehetővé a jármű számára a hiperszonikus sebességet, valamint a közel 52 kilométeres utazómagasságot, ahonnan már bőven megcsodálható a Föld görbületének látványa, és remek kilátás nyílik az űrre.



Az irdatlan sebesség és magasság megvalósításáról könnyebb beszélni, mint elérni, viszont a Venus Aerospace annak ellenére elszánt, hogy hosszú utat kell bejárnia, mire a technológia készen áll a használatba vételre.  A jövő légi utazásának ambiciózus elképzelése messze nem abszurd elképzelés, hiszen ma is létező megoldásokra épül, ugyanakkor, teljesen új technológiák kifejlesztésére is szükségük lesz a sikerhez. Utóbbiak egyike elég figyelemre méltó, hiszen „a világ első folyékony hajtóanyagú forgó detonációs rakétahajtóművének (RDRE)” nevezik.

A rakétahajtóműveket nagy magasságon azért részesítik előnyben a sugárhajtóművekkel szemben, mert egész egyszerűen jobb teljesítményt nyújtanak. Nem támaszkodnak például a külső oxigénre, aminek koncentrációja 52 kilométeres magasságban amúgy is kritikusan alacsony.

Andrew Duggleby szerint az RDRE a gyorsabb égési sebesség miatt nagyobb hőmérsékletet és nyomást termel, mint a hagyományos rakétahajtóművek, és ez nagyobb tolóerőt is eredményez, miközben kevesebb üzemanyagot használ. A technológiai vezető közölte: a Stargazer cseppfolyósított levegőt visz majd magával a rakétahajtóművek meghajtásához. Ezt a folyékony üzemanyagot már tavaly októberben előállította a vállalat, ráadásul szobahőmérsékleten tárolható állapotra fejlesztette. Az úttörő eredmény biztosítja a szükséges technikai tudást és mérnöki munkát a következő fejlesztési, repülési és tesztelési szakaszok felé történő továbblépéshez. Lényeges egyrészt, hogy a különleges üzemanyag miatt a repülőgépnek a nagy sebesség és magasság ellenére se lesz szüksége túl masszív törzsre vagy hőpajzsokra, ráadásul az utasok megfelelő oxigénellátásának problémáját is egy csapásra megoldja. Mindezeken felül van még egy trükk, ami növeli a Stargazer hatékonyságát, és ez nem más, mint az ún. boost-glide repülési mód, ami lehetővé teszi, hogy a sugárhajtómű meglovagolja a hiperszonikus sebesség által keltett lökéshullámokat.

Bár a vállalat optimista az innovációjára mutatkozó piaci keresletet illetően, a Stargazer legkorábban a 2030-as években kezdheti meg működését. Addig még a hiperszonikus utazásra vonatkozó szabályozás is kidolgozásra vár, de ez nem tartja vissza a Venus Aerospace híres befektetőjét, a világ legnagyobb utasszállító repülőgépét, az Airbus A380-ast gyártó Airbus SE leányvállalatát, az Airbus Venturest sem attól, hogy közösen végezzék a hajtóműteszteket. Az innovatív megoldást először várhatóan egy drónba fogják integrálni, aztán továbbfejlesztik.

Gábor János

A vezető kép illusztráció! Forrás: Venus Aerospace

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.