Az uniós átlag kétharmadát sem éri el a magyarországi K+F intenzitás

Az Eurostat tájékoztatása szerint a K+F-kiadások az uniós GDP 2,2 százalékára rúgtak (ezt az arányt nevezik „K+F intenzitásnak”), ez a mutató 2022-ben is ugyanekkora volt, 2013-ban pedig csak egy hajszállal kisebb (2,1 százalék). A 2013 és 2023 közötti évtizedben a K+F-intenzitás 19 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Belgiumban (1,0 százalékponttal), Lengyelországban (0,7 százalékponttal) és Görögországban (0,7 százalékponttal).

2023-ban K+F-intenzitás 5 tagállamban haladta meg a 3 százalékot: Svédországban (3,6 százalék), Belgiumban és Ausztriában (mindkettő 3,3 százalék), valamint Németországban és Finnországban (mindkettő 3,1 százalék). Ugyancsak 5 tagállam volt, ahol a K+F-intenzitást nem érte el az 1 százalékot sem: Románia (0,5 százalék), Málta (0,6 százalék), Ciprus (0,7 százalék), Bulgária és Lettország (mindkettő 0,8 százalék). Magyarországon a K+F kiadások 2022-ben a GDP 1,38 százalékát tették ki, 2023-ban pedig 1,39 százalékát.

Az EU K+F-kiadásainak 66 százalékát, összesen 253,1 milliárd eurót a vállalatok költötték el 2023-ban. A felsőoktatási kutatóhelyeken 81,7 milliárd eurót költöttek (21 százalék), a kormányzati szektor a K+F tortából 11 százalékos (41,0 milliárd euró), a nonprofit magánszektor pedig egy szerényebb, 5,5 milliárd eurós szelettel részesedett.