2023-ban az Európai Unió tagállamai összesen 381,4 milliárd eurót költöttek kutatás-fejlesztésre, 6,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (357,4 milliárd euró) és 57,9 százalékkal többet, mint 2013-ban (241,5 milliárd euró).
Az Eurostat tájékoztatása szerint a K+F-kiadások az uniós GDP 2,2 százalékára rúgtak (ezt az arányt nevezik „K+F intenzitásnak”), ez a mutató 2022-ben is ugyanekkora volt, 2013-ban pedig csak egy hajszállal kisebb (2,1 százalék). A 2013 és 2023 közötti évtizedben a K+F-intenzitás 19 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Belgiumban (1,0 százalékponttal), Lengyelországban (0,7 százalékponttal) és Görögországban (0,7 százalékponttal).
2023-ban K+F-intenzitás 5 tagállamban haladta meg a 3 százalékot: Svédországban (3,6 százalék), Belgiumban és Ausztriában (mindkettő 3,3 százalék), valamint Németországban és Finnországban (mindkettő 3,1 százalék). Ugyancsak 5 tagállam volt, ahol a K+F-intenzitást nem érte el az 1 százalékot sem: Románia (0,5 százalék), Málta (0,6 százalék), Ciprus (0,7 százalék), Bulgária és Lettország (mindkettő 0,8 százalék). Magyarországon a K+F kiadások 2022-ben a GDP 1,38 százalékát tették ki, 2023-ban pedig 1,39 százalékát.
Az EU K+F-kiadásainak 66 százalékát, összesen 253,1 milliárd eurót a vállalatok költötték el 2023-ban. A felsőoktatási kutatóhelyeken 81,7 milliárd eurót költöttek (21 százalék), a kormányzati szektor a K+F tortából 11 százalékos (41,0 milliárd euró), a nonprofit magánszektor pedig egy szerényebb, 5,5 milliárd eurós szelettel részesedett.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.